Annyi helyen, annyi rosszat lehet olvasni Miskolcról, arról, hogy miért nem jó itt élni. Ezért úgy gondoltam, összegyűjtöm azokat az okokat, hogy miért jó miskolcinak lenni! Mi ez az életérzés, melyet kevés helyen lehet érezni az országban? Miért büszkék arra a miskolciak, hogy miskolciak?
A miskolciak nyelve, szavajárása. Észrevettétek már, hogy a több tucat, tipikusan miskolci szavunkon kívül nincs különösebb tájszólása (most nem a dikkre és az osztra gondolok :)) az itteni embereknek? Nos, ez azért van mert a legtisztább magyar nyelvet állítólag a Kassa-Miskolc-Debrecen vonalon beszélik. Azért erre büszkék lehetünk, ugye?
Forrás: cultura.hu
A csodálatos környezet. A város egyik végén az Alföld, a másik végén a Bükk. Ez a speciális helyzet is jellemző Miskolcra. Míg az autópályáról letérve az alföldi sík terep jellemző, (jó)pár kilométerrel arébb már a Bükk erdőségeiben gyönyörködhetünk. Nem beszélve arról, hogy van nekünk a belvárosban is egy pincékkel teletűzdelt hegyünk, az Avas. Ez az adottság különleges egész Európában.
Forrás: Wikipédia
A történelem. Magyarország legrégebben lakott helye, melynek főutcája még az egykori kelta szekérút nyomvonalán épült. Hány ilyen város van az országban? Európában sem sok. A mai város alapítói – a Miskóc nemzetség – Árpáddal együtt léptek e földre. A Nagy-Miskolchoz csatlakozó településeknek – Diósgyőr, Hejőcsaba, Görömböly, Hámor, Óhuta – is komoly történelmi múltja van.
Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
A kultúra. A mai Magyarország első kőszínháza itt épült. Itt íródott az Alkony, vagy az Óda, itt döntötték el azt is, hogy elindul az ünnepi könyvhét. Művészek, színészek, költők, írók sora itt született, vagy rendelkezik miskolci kötődéssel. Itt jött létre a Miskolci Egyetem, melynek múltja egészen 1735-ig nyúlik vissza, vagy az 1781-ben alakult szabadkőműves páholy Kazinczy Ferenccel soraiban. Ezek mind a helyi kultúra nagyságát bizonyítják.
Forrás: Szendrei János: Miskolc története és egyetemes helyirata II.
DVTK. Ez a négy betű fogalom az országban. A fanatizmus definíciója. A vasgyári labdarúgó csapat szurkolói a végsőkig kitartanak csapatuk mellett, a – mindent összevetve – sikerekben nem túl gazdag 109 év után is. De itt vannak a kosaras hölgyek, a vízilabda csapat – amely egyre sikeresebb a nemzetközi porondon is -, vagy az európai elitben szereplő „Macik” – DVTK-Jegesmedvék – jégkorong csapata.
A diósgyőri szurkolók koreográfiája az új stadion avatóján. Forrás: nso.hu.
Miskolciság érzése. Ez az érzés az, amit nem lehet megfogalmazni tökéletesen. Ez az, amit érez az, aki itt született és képes az is „átszellemülni”, aki Borsod más részéből, vagy az ország bármely pontjáról kerül ide. Magukénak érzik a várost az emberek, annak minden bajával és minden bájával együtt.
Miskolc város címere. Forrás: miskolc.hu.
Az egyetem. Az egyetem, amely az ország legszebb campusa lett idén (is). Nem csoda. Gyönyörű környezetben tanulhatnak a diákok a Dudujka-völgyben, egy külön városban, ahol minden megtalálható. Itt nem kell ingáznia, nem kell átutaznia a város másik felébe egy előadásra a diákoknak. Minden helyben van, egy helyen.
A Miskolci Egyetem
Ikonikus épületek. Az Avasi kilátó kontúrja országszerte ismert. De ki nem ismeri a Diósgyőri várat, vagy a szentléleki pálos kolostort? Csodálatos a Kálváriánk még a mai állapotában is. Az Erdészeti palota, vagy az avasi református templom is különleges a maga nemében.
Az Avasi kilátó. Forrás: hello-tourist.hu
Csodálatos elmék. Őket is vég nélkül sorolhatnánk. Herman Ottó, Szemere Bertalan, Palóczy László, Tóth Pál, Thurzó Nagy László, Soltész Nagy Kálmán, Dobrossy István, Rácz György, Leszih Andor, dr. Pfliegler Imre, Szendrei János, Csáthi Szabó István, Lévay József, Latabár Endre és még annyi, de annyi lángelme. Nagyon sok egykori (és mai) híres tudós, orvos, és (nem a rossz értelemben vett) közszereplő származik városunkból.
Palóczy László, a ,,Kerekfejű puritán”. Forrás: Wikipédia.
Különleges állatok. Ki ne ismerné a miskolciak legendás mentőkutyáját Mancsot, aki nagyon sok ember életét mentette meg katosztrófák, földrengések után. Aztán ott van a Weidlich-palota híres cégére, a Fekete kutya-szobor. Vagy a Vadaspark, ahol manapság 120 állatfaj látható, közel 700 egyedével, és amelynek helyén már 1355-ben királyi vadaskert működött.
Mancs, az életmentő kutya. Forrás: uni-hotel.hu
Vallási sokszínűség. Miskolcon a reformáció idején az egész város áttért a protestáns hitre és ez a homogenitás megmaradt egészen a XVIII. század elejéig, római katolikusok közel 120 évig nem is nagyon voltak a városban. Azt is kevesen tudják, hogy Miskolcon az 1920-as években az emberek 20%-a zsidó volt. A két különleges zsinagógájukból egy ma is áll. A városban az első „nemzetközi” kereskedők a görögök voltak, akik az ortodox vallást hozták magukkal. Nekik is van egy régi templomuk egy csodaszép ikonosztazionnal, és a görög katolikus egyháznak is van egy székesegyháza Miskolcon.
A miskolci zsinagóga a Kazinczy utcán. Forrás: zsido.com.
Kereskedőváros. Miskolc egykoron kereskedőváros volt, a felvidék kapuja. A legfontosabb kereskedelmi árucikk a bor volt. Először magyarok foglalkoztak kereskedéssel, majd a „görögök”, végül a zsidók domináltak a városban. Manapság már csak a „görög” és zsidó kereskedők által épített műemlék jellegű épületekben gyönyörködhetünk, a két kisebbség nagyrészt eltűnt, vagy asszimilálódott városunkban.
A görög kereskedők egykori épületein ilyen zárókövet láthatunk a kapu fölött. Sajnos Miskolcon nem maradt fenn egy ilyen szimbólum sem. A négyes szám a 4%-ot, mint tisztes haszonot jelenti. Forrás: guideathand.com.
Iparváros. Nagy-Miskolc nem csak a szocializmusban volt híres az iparáról. A miskolci csizmadiák országosan ismertek voltak, több legenda is fűződik nevükhöz. A vasgyártás bükki eredete egészen 1770-ig nyúlik vissza, ekkor adott engedélyt Mária Terézia vasolvasztó alapítására. Nem sokkal később, 1782-ben alapították a máig működő Diósgyőri Papírgyárat is.
A Diósgyőri Papírgyár céges logója manapság. Forrás: dipa.hu.
Közlekedési csomópont. Miskolc a középkortól kezdődően közlekedési csomópont volt, az utak itt futottak össze, ahogy az imént említettem, a felvidék kapujának is nevezték. Nem véletlenül lett kereskedőváros. A vasúti közlekedés már 1859-ben megindult, bár akadt egy kis bonyodalom az építő cég és a város vezetése között. Jelenleg az M30-as autopálya befejezését várják a miskolciak, hiszen elkészültekor közvetlen összeköttetésbe kerülnek Kassával.
Az M30-as autópálya tervezete. Forrás: magyarepitok.hu.
Észak-Magyarország központja. A sajnálatos trianoni békeszerződés után Miskolcra vezető szerep várt a régióban. Nagyon sok hivatal, iskola és egyéb intézmény került városunkba, nem beszélve a rengeteg menekültről, akik túlnyomórészt a felvidéki magyarlakta területekről érkeztek. Városunk befogadta őket és azóta is vezető szerepet játszik északon, de tulajdonképpen egész Kelet-Magyarországon.
Miskolc Észak-Magyarország központja. Forrás: terport.hu.
A miskolci bor. Nagyon kevesen tudják, hogy Miskolc borának minősége egykoron vetekedett a hegyaljaiéval. Az első írásos emléke 1313-ból való, de a szőlőtermesztés valószínűleg egyidős a honfoglalással. A miskolci borok jó minőségét Benkő Sámuel is említi, de Krúdy Gyula, vagy Bél Mátyás is magasztalta az itteni nedűt. Az avasi pincékben pedig ideális hőmérsékleten tárolhatták, érlelhették a borukat a miskolci szőlőtermelők, kereskedők.
Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
Legendás miskolci eledelek. Ha már a borokat említettük, beszéljünk egy kicsit az ételekről is. Miskolc híres volt országos vásárairól is, ahol lehetett kapni a messze földön híres lacipecsenyét, illetve a szintén különleges miskolci fehér kenyeret. A téli időszakban pedig a kocsonya – azért legtöbbször béka nélkül – került a városiak és vendégeik asztalára. Még a hetvenes években is mindennapi csemegének számított a főutcán a háromlyukú miskolci perec.
Egy tál kocsonya a Kocsonyafesztiválon. Forrás: mobil .hu.
Különleges fesztiválok. A miskolci, borsodi emberek szeretnek mulatni. Ezt mutatja az is, hogy az évszaktól függetlenül rendeznek fesztiválokat a megyeszékhelyen. A legérdekesebb a Kocsonyafesztivál volt, amely most valószínűleg visszatér ezen a néven a városba. De a Bartók Plusz Operafesztivál, vagy a Miskolci Sörfesztivál is sok érdeklődőt vonz a környékről és az országból egyaránt.
A Miskolci Sörfesztivál logója. Forrás: jegyajanlo.hu.
Maga a miskolci ember. Akinek semmi nem jó itt, semmit nem szeret, mindent mindenki rosszul csinál, és vég nélkül szidja az egész várost, az egész rendszert. De ezt olyan különleges éllel – vagy egyszerű trágár szavakkal – tudja kifejezni, mint senki más. Érezni lehet belőle a szeretetét a város, a hely szelleme iránt.