Az ARD német közszolgálati csatorna Nemzetközi Súlyemelő Szövetségről szóló riportja súlyos vádat fogalmazott meg a Magyar Antidopping Csoporttal szemben is, a kölni doppinglabor pedig DNS-vizsgálatokra hivatkozva állítja, hogy a magyar ellenőröknek manipulált mintákat adtak le a később doppingoláson ért versenyzők. Tiszeker Ágnes, a cég igazgatója tagadta a vádakat, azt viszont nehéz cáfolni, hogy a doppingellenőrzés világszerte kitett a korrupciós kockázatoknak.
Vizsgálatot indít a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF), miután az ARD német közszolgálati csatorna oknyomozó újságírói azt állították, hogy az Aján Tamás vezette szervezet nem tud elszámolni legalább 5,5 millió dollárral, ami olyan számlára került, amelyhez csak a magyar elnöknek volt aláírási joga.
Aján, aki 1976-2000 között főtitkára, azóta pedig elnöke az IWF-nek, nem reagált a megkeresésükre, és mi sem tudtuk elérni, a száma nem volt kapcsolható. A szövetség viszont hétfő este kiadott egy közleményt: azt állítják, hogy a Titkos dopping – az emelők ura című riportfilm állításai között több hazugság és megalapozatlan állítás is van, szerintük nem igaz, hogy bármilyen összeg eltűnt volna, az Ajánra vonatkozó állításokat visszautasították. Mindenesetre azt közölték, hogy bekérték a műsor angol nyelvű átiratát és a kutatási anyagokat, jelenleg ezekre várnak, és
amennyiben arra szükség van, független, külső segítséget vesznek igénybe az ügyek kinyomozásához.
Erre szükség is lehet, mert a szervezetet ezt megelőzően már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is vizsgálatra szólította fel.
Az Aján Tamás elleni vádak mellett az ARD riporterei további súlyos állításokat tettek: a riport szerint visszaélések történhettek a sportágban végzett doppingvizsgálatoknál is.
Utóbbiról bizalmas dokumentumok kerültek az ARD birtokába, amelyek szerint 2008-17 között 453 világbajnoki vagy olimpiai érem közül 204-et olyan sportolók szereztek meg, akiknél az adott évben egyszer sem végeztek doppingtesztet a versenyen kívül időben, holott ezeknek az ellenőrzéseknek épp edzés idején van jelentősége. Az újságírókhoz került dokumentumok szerint főként olyan sportolókat, illetve országokat nem ellenőriztek, amelyek Aján hatalmi pozícióit erősíteni tudták, például Oroszország vagy Grúzia súlyemelőit.
A riport szerint a doppingoláson ért sportolók országai, illetve a szövetségek készpénzben fizettek ki évi 500 ezer dollár büntetést a nemzetközi szövetségnek, azt állítják, a büntetések ügyét Aján szoros felügyelet alatt tartotta.
Az ARD riporterei szerint az említett időszakban a súlyemelők körében végzett doppingvizsgálatok 77 százalékát a Magyar Antidopping Csoport (MACS) végezte el. A 2015-ös houstoni világbajnokságon viszont az amerikai szervezet, az USADA vizsgálódott, és mindjárt 24 gyanús doppingesetet talált, azeri és orosz sportolók adtak pozitív mintát, de moldáv atléták is megbuktak.