Az alany a magyar felsőoktatás pápája, aki a Magyar Tudományos Akadémia történelmébe is beleírta a nevét: Palkovics László.
Általános iskolás koromban egyetlen vágyam az volt, hogy orvos lehessek. Közvetlen indíttatásom is volt. A falunkban, Pölöskén dolgozó orvosnak ugyanis volt egy szép Simca-ja és én mindig irigyeltem ezért az autóért. Úgy gondoltam, hogy aki orvos, az csak autón járhat, ez jár neki a foglalkozásához. A Simca közben változott, de Trabanton járni azóta se láttam azt az orvost
– így kezdődik az az interjú, amit 1990-ben készítettek Palkovics Lászlóval a Jövő Mérnöke című újságban. Az apropót az adta, hogy Palkovics Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel tüntették ki. Ez a legmagasabb elismerés, amit frissen diplomás kaphat. Olyan szigorú feltételekhez kötötték, mint a jeles érettségi, a minimum 80 százalékban jeles vizsga és gyakorlati jegyek, kitűnő szigorlatok, kitűnő államvizsga, egy tárgyból különösen kiemelkedő tudás és nem utolsó sorban fegyelmezettség, és példamutató magatartás. Azaz nem akárki kaphatta meg, az 1989-ben diplomázott Palkovics mellett csak egy okleveles villamosmérnök.
Noha Palkovics egy autó miatt akart orvos lenni, végül inkább az autók felé fordult. „Azt már a gimnáziumi évek alatt sejtettem, hogy mérnök akarok lenni, de hogy miféle azt a véletlen döntötte el. Egy ismerőstől hallottam, hogy itt autógépészeket is képeznek. Megtetszett a gondolat és az egyik barátommal jelentkeztünk” – mondta az interjúban. A felvételi meg se kottyant neki, 117 ponttal csont nélkül felvették.
Palkovics ismerősei szerint a munkamániás miniszter rendkívüli munkabírású. Ez az egyetemi évei alatt sem volt másképpen. „Az első vizsgámra másfél hetet tanultam karácsonykor. Meg is lepődött a családom, sajnálkoztak, hogy még ünnepnapom sincs. Később megszoktam hogyan kell tanulni, és már gyorsabban ment minden.”
Nagyon jól tanult, és tényleg gyorsan. A TDK mellett még arra is volt energiája, hogy oroszból megszerezze a felsőfokú nyelvvizsgát. Csak a KISZ lassította a tudást.
Lehet, hogy ha nem dolgoztam volna a KISZ-ben, akkor most már angolból is meglenne a nyelvvizsgám, de nem sajnálom azt az időt. Most sem érzem hiábavalónak
– mondta a KISZ-es időkről. És itt van egy kis ellentmondás. Egy 2016-os interjúban így beszélt a KISZ-ről: „KISZ-titkár voltam a műszaki egyetemen. De csak kari! Megnézték, ki a legjobb tanuló, én voltam az, és felkértek. Úgy három hónapig tartott, aztán megszűnt a KISZ, s vele a KISZ-titkárság.”
Az interjúhoz készült fotó az újságból
Az interjúhoz készült fotó az újságból
Fotó: Arcanum
1990-ben pedig még így:
Már a gimnáziumban is mozgékony ember voltam, így könnyedén kultúrost csináltak belőlem az egyik KISZ gyűlésen. Az első év után a jó tanulmányi eredményem miatt tanulmányis lettem, bár eleinte fogalmam sem volt sok lényeges dologról. Csak kapkodtam a fejem a sok rövidítés hallatán. Később agit.prop.-os lettem, majd kari KISZ titkár. Ezt a tisztséget csak egy évig töltöttem be, mert közben a KISZ megszűnt.
Fél év, egy év, teljesen mindegy.
Arra a kérdésre, hogy most hol dolgozik, az 1990-ben adott válasza csak ennyi év távlatából és az MTA átalakítása után tűnik érdekesnek.
Akadémiai ösztöndíjasként a Járműgépészeti Intézetben itt az egyetemen.
Az interjúhoz készült fotó az újságból
https://index.hu/belfold/2020/01/06/palkovics_agitpropos_volt_mielott_kisz-titkar_lett/