Miért hallgatott le a Securitate húsz évig egy magyar színésznőt?

Ha valamiből nem

készül sok manapság, akkor az a hangjáték. A 30 alattiak talán már azt sem tudják, hogy pontosan milyen is az, amikor a színészek nem felolvasnak, mint egy hangoskönyvben, nem is sztorizgatnak, mint egy podcastban, hanem eljátszanak egy történetet, pont mint a színházban, csak a gesztusaik, a mimikájuk nélkül. Éppen ezért volt meglepő, amikor kiderült, hogy Hajdu Szabolcs, az Ernelláék Farkaséknál, a Macerás ügyek és a Bibliothèque Pascal rendezője feleségével és alkotótársával Török-Illyés Orsolyával hangjáték formájában dolgoz fel egy izgalmas és a családjukat személyesen érintő történetet.

Ez pedig nem más, mint Török-Illyés Orsolya édesanyjának, a legendás erdélyi magyar színésznőnek, Illyés Kingának a sztorija, akit húsz éven át, 1968-tól 1989-ig megfigyelt a Securitate, vagyis a román titkosszolgálat. A család ezt csak 2004-ben tudta meg, Török-Illyés Orsolya ezután rágta át magát a mintegy 3000 oldalnyi megfigyelési dosszién. Aztán a férjével, Hajdu Szabolccsal hangjátékká formálták az anyagot Obiectiva Theodora – Részletek egy erdélyi színésznő lehallgatási dossziéjából címmel. (A megfigyelők a Theodora nevet adták Illyés Kingának az aktákban.)

Akinek a hangjátékot meghallgatva feltűnik, hogy a párbeszédek mennyire életszerűek, az nem téved: ezeket a Securitate által rögzített beszélgetéseket az alkotók ugyanis változatlanul hagyták. Vagyis szó szerint azt halljuk, ami a hetvenes években elhangzott például a színésznő és egy díszlettervező ismerőse között, aki csupa kellemetlen tapasztalattal érkezik vissza Magyarországról Erdélybe, és a magyarországi magyarok anyagiasságáról panaszkodik.

Ahogy a dossziék alapján készült hangjátékból kiderül, leginkább azért, mert Illyés Kinga egy önazonos, bátor, széles ismeretségi körrel rendelkező nő volt, aki nem félt hangot adni a véleményének. Az erdélyi magyar értelmiség meghatározó alakjai közé tartozott, aki miután a színházban mellőzöttnek érezte magát, önálló szépirodalmi estjeivel bejárta a világot. Lakása amolyan értelmiségi találkahely volt, ahol írók, költők, rendezők, színészek, sőt későbbi politikusok is gyakran megfordultak. 

A román titkosszolgálat a színésznő külföldiekkel való kapcsolattartását, állítólagos nacionalizmusát, irredentizmusát vizsgálta, de gyanúsították kémkedéssel, az értelmiség befolyásolásával, a szocialista eszmék elleni propaganda terjesztésével. És miközben ezek miatt rögzítették lényegében az összes lakásában elhangzó beszélgetését, részletesen dokumentálták a magánéletét is. Török-Illyés Orsolya szerint olyan volt elolvasni a szóról szóra lejegyzett beszélgetéseket, mint „belenézni egy csodálatos kristálygömbbe, ahol tűéles képen tűnik elő a 70-es 80-as évek Romániája”.

Ebben a két évben a színésznő éppen válik az első férjétől, egy erdélyi magyar írótól, újra szerelmes lesz, gyereket vár és közben még egy színházi előadás létrehozásán is fáradozik. Sejti, hogy megfigyelik, a Securitate kezd rászállni, és mi tanúi lehetünk egy saját belső parancsait követő, autonóm ember és az elnyomó hatalom konfliktusának. Az eredmény pedig közel sem olyan egyértelmű, mint elsőre gondolnánk.

Az alaphelyzet izgalma, feszültsége mellett a színészek miatt is emlékezetes élmény az Obiectiva Theodora meghallgatása. Mindenekelőtt Török-Illyés Orsolya remekel, aki megkapóan alakítja a saját édesanyját. Egészen különös érzés lehet, hogy valaki szó szerint meghallgathatja, hogy miket gondolt az édesanyja, miközben őt várta. Bármilyen bizarrul hangzik, de a lehallgatás lehetővé tette, hogy Török-Illyés Orsolya olyan mélységben lásson bele az édesanyja életébe, gondolataiba, érzéseibe, hogy szinte már irigyeljük érte. Ugyanakkor végig ott van a szégyenkezés is, hogy ezeket a beszélgetéseket nem szabadna hallanunk, nem szabadna hallania senkinek a résztvevőkön kívül. 

Török-Illyés mellett a hangjátékban olyan színészeket hallgathatunk, mint Zsótér Sándor, Szilágyi Tibor, Máté Gábor, Trokán Nóra, Hegedűs D. Géza és Sárosdi Lilla.  Az Obiectiva Theodorát először a Tilos Rádión mutatták be, de szerencsére bárki meghallgathatja a kétórás hangjátékot ezen az oldalon. Két podcast között nagyon megéri tenni egy próbát vele.