A közbeszédben eddig kevésbé jelent meg szempontként, hogy a melegedő éghajlat önmagában jelentősen hat az energiaszektorra. A világ energiatermelésének közel negyedét használják fűtésre, amelytől a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 12 százaléka származik. Az idei volt a legenyhébb január a világon a mérések kezdete óta, és ez komoly csökkenést okoz az energiacégek forgalmában.
Oroszországban annyira enyhe a tél, hogy Moszkvába műhavat szállítottak szilveszter környékén. Japánban le kellett mondani a síversenyeket, a medvék pedig felébredtek téli álmukból. Norvégiában 19 fokos rekordmeleget mértek, akárcsak az Antarktisz egyik állomásán, ahol 18 Celsius-fok volt. Európában átlagosan 3,1 fokkal volt melegebb a megszokottnál.
Ahogy a Bloomberg írja, az enyhe tél katasztrofális az energiapiacnak. A Black Gold nevű befektetőcég szerint a januári időjárás miatt napi 800 ezer hordóval csökkent a kőolaj kereslete (míg Magyarországon főleg gázzal fűtenek, Nyugat-Európában például több millió otthont fűtenek olajjal). Ez nagyjából Törökország teljes fogyasztásával egyenlő.
A földgázkitermelést hasonlóan érinti a meleg idő. Az Egyesült Államokban a 90-es évek óta nem volt olyan alacsonyan a gáz ára, mint most. Ázsiában rekord alacsony a cseppfolyósított földgáz ára, mivel a világ három legnagyobb importőrénél, Kínában, Japánban és Dél-Koreában is alacsony a kereslet.
A visszaesés különösen érzékenyen érintheti Oroszországot, ahol az állami bevételek 40 százaléka származik olajból és földgázból. Egy moszkvai gázipari szakértő szerint az orosz állami óriás, a Gazprom európai exportja 25 százalékkal csökkenhetett januárban. A cég részvényeinek ára 11 százalékkal esett idén.
A valósághoz persze az is hozzátartozik, hogy a felmelegedés miatt a hűtésre fordítunk több energiát nyaranta. Például Magyarországon tavaly nyáron is megdőlt a nyári áramfogyasztás rekordja.
https://g7.hu/vilag/20200210/visszanyal-a-felmelegedes-az-enyhe-tel-miatt-szenved-az-energiapiac/