Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormánytagokból és prominens üzletemberekből álló Versenyképességi Tanács a helyi iparűzési adó gazdasági növekedést ösztönző átalakítását javasolja a kormánynak.
A testület konkrétan azt javasolja, hogy az adót fizető cégek az értékcsökkenést és a kutatás-fejlesztésre fordított költésük ötszörösét írhassák le az adóalapból, amivel remekül járnának ezek a vállalatok, és ami szakértők szerint is ösztönözheti a beruházásokat és a K+F költéseket.
ROSSZUL JÁRNA VISZONT AZ ADÓK BESZEDŐJE.
Jelen esetben nem a saját pénzével nagylelkű a kormány, a helyi iparűzési adót ugyanis az önkormányzatok szedik be, sok városnak és településnek ez a legfontosabb bevételi forrása. A helyi iparűzési adó, amelyet a vállalatok a székhelyüknek otthont adó önkormányzatoknak fizetnek a nettó árbevételük után, a legnagyobb céges adónak számít az országban,
EZ MÁR HÁROMSZOR AKKORA TÉTEL, MINT AZ ÁLLAMNAK FIZETETT TÁRSASÁGI ADÓ.
2019-ben 827 milliárd forint iparűzési adót fizettek a cégek az önkormányzatoknak, ehhez képest társasági adóból 303 milliárd, személyi jövedelemadóból 2700 milliárd forint jutott az államkasszába.
Egyelőre még részletesebb tervet nem láttunk az önkormányzatok egyik fő forrásának megkurtítására, csak annyit tudni, amennyit a pénzügyminiszter elmondott, de még ha lenne is részletesebb tervezet, akkor sem lehetne pontosan kiszámolni, hogy melyik város mennyi bevételtől esne el pontosan, hiszen ez az adót fizető cégektől függ.
Azt viszont meg lehet nézni, hogy összességében melyik városoknak fájna a legjobban, ha megnyirbálnák az iparűzési adót, vagyis melyik önkormányzatok szedik be a legtöbb pénzt ebben a formában, és hol számít a legfontosabb bevételi forrásnak.
Ehhez megnéztük az önkormányzatoknak a Magyar Államkincstárhoz benyújtott 2017-es adatait, amelyeket Vasvári Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának kutatója bocsátott a rendelkezésünkre, és amelyeket ugyancsak ő segített értelmezni. Ezek persze nem a legfrissebb adatok, viszont arányaiban azóta nem változott jelentősen, hogy melyik település mennyit szed be ebből az adóból, így ezek segíthetnek megérteni, hogy mit veszíthetnek az egyes városok, települések.
A legnagyobb adószedők
Talán nem meglepő, hogy az ország legtöbb iparűzési adót beszedő települése a főváros. Ez amiatt sem igazán sokkoló információ, mert Budapest, mint az ország gazdasági központja, rengeteg cégnek ad otthont, amelyek mind fizetnek, közvetlenül a fővárosnak, közvetve viszont a kerületeknek is. Budapesten 2017-ben összesen 246 milliárd forint iparűzési adót fizettek be a cégek, amiből 132,4 milliárd járt a Fővárosi Önkormányzatnak – több mint 100 milliárddal több, mint a második Győrnek (hogy Budapesten hogyan működik az elosztás, arról később részletesebben írunk).
A következő grafikonon a 2017-ben beszedett iparűzési adóbevételeken kívül azt is jelöltük, hogy melyik városnak milyen vezetése lett a 2019-es önkormányzati választások után: a fideszes polgármester vezette városok narancssárgák, a nem fideszesek kékek. A politikai aspektus nyilván azért érdekes, mert az ellenzék számára nagyon is sikeres választások után minden alkalommal, amikor a kormány hozzányúl valamilyen, az önkormányzatokat érintő törvényhez, rögtön fölmerül, hogy esetleg az ellenzéki városvezetőkkel akar kibabrálni a Fidesz–KDNP.https://index.hu/gazdasag/ado_es_koltsegvetes/2020/02/12/iparuzesi_ado/