A diszkontláncok sikere az elképesztő hatékonyságukon alapul. Míg egy magyar áruházlánc dolgozója durva közelítéssel évente 10-15 millió forint árbevételt állít elő, egy diszkonté viszont 60-80 milliót. Az alábbi, egy átlagos vásárló számára is szembeszökő példák jól érzékeltetik, hogy miért hatékonyabbak a diszkontok a hagyományos kisboltok, a szuper- vagy a hipermarketekhez képest:
A diszkontokban nincsenek hús- vagy sajtpultok. Emellett korlátozott a termékpaletta, akárcsak a kiszerelések száma (egy adott sajtból például nem lehet 30 dekagrammot venni, mivel csak három, ettől eltérő kiszerelés van).
A diszkontok kartonban vagy raklapon árulják a termékeik jelentős részét. Míg egy hagyományos áruházban például az ásványvizeket egyesével kipakolva teszik fel a polcra, a diszkontokban csak kihúzzák őket egy raklapon. “Nálunk egy ilyen raklap kihúzása és kicserélése tíz perc, egy hipermarketben pedig egy óra a darabos polcfeltöltés” – mondta egy aldis.
Ezekkel a lépésekkel diszkontok az alapterületükön és a bérköltségükön is spórolnak. Minél kevesebbet kell rakodni vagy minél kevesebb ember kell a vásárlók kiszolgálásához, annál gazdaságosabban működnek, ez pedig visszaköszönhet az árakban.
A diszkontláncok talán legmeghatározóbb újítása a hatékonyabb munkamegosztáshoz kapcsolódik. A hagyományos áruházaknál jellemzően speciális munkakörök vannak, külön alkalmaznak pénztárost, hentest, árufeltöltőt, takarítót vagy éppen péket. Ezzel szemben a diszkontoknál nincsenek elkülönített pozíciók, hanem mindenki csinál mindent.
Az általam megkérdezettek elmondása alapján boltonként változik a betanulás menete, de az első három hónapban minden új munkavállaló megtanul kasszázni, sütni a pékségben, valamint megismeri a termékeket és az egész üzletet, ami a rakodáshoz nélkülözhetetlen.
“Elvileg mindenki csinál mindent, de a képességek alapján van differenciálás. Ha kiegyensúlyozott a csapat tudása, akkor jobban lehet cserélgetni az embereket, és azt láttam, hogy az emberek szerették, ha cserélgetik őket” – mondta az Aldi egyik volt üzletvezető-helyettese. Aki például kevésbé bírja a fizikai munkát, az leginkább kasszázik, aki pedig kevésbé szeret emberek között lenni, az inkább a pékségben süt vagy pakol. “Nálunk például két ember mindig kasszázott egészségügyi okokból” – mondta a volt helyettes.