Tegyük fel,
hogy a környezettudatosság jegyében az a sok millió vásárló, aki világszerte betér valamelyik multinacionális hamburgerláncba enni, nem kér műanyag szívószálat az ott elfogyasztott üdítőjéhez, mert ezáltal egyrészt azt érzi, hogy tett valamit a környezetért, másrészt meg kevesebb hulladék keletkezik, és megspórolható a szívószál előállításához kapcsolódó energia- és anyagráfordítás.
Nézzük meg, hogy mi ennek a döntésnek a hatása makrogazdasági szinten.
Ha sok-sok millió szívószálat nem kell legyártania és megvennie a hamburgerláncnak, akkor első körben a vállalat nyeresége fog nőni, hiszen kevesebb lesz a költsége. Kérdés, hogy mihez kezd a megemelkedő nyereséggel a vállalat? Alapvetően háromféleképpen használhatja fel az összeget:
- Kifizetheti osztalékként
- Újabb beruházásokat hajthat végre
- Csökkentheti a termék árát
Nézzük meg, mi történik az egyes esetekben.
1. eset: kifizeti osztalékként. Kik a tulajdonosai ennek a vállalatnak? Elsősorban befektetési- és nyugdíjalapok. Az alapok jegyeinek tulajdonosai meg főként fejlett világbeli és távol-keleti magánszemélyek. Ezen befektetők karbonlábnyoma feltételezhetően jóval magasabb, mint a világátlag, ami jól látszik az alábbi ábrából.
Azaz ha ezeknek az átlagosnál jobban szennyező rétegeknek megnő a rendelkezésre álló jövedelmük az osztalék révén, akkor a kibocsátás tovább fog növekedni, ami rosszat tesz a globális felmelegedés elleni küzdelemnek.
2. eset: a vállalat újabb beruházásokat hajt végre. Ekkor újabb üzleti egységek megnyitására kerül sor. Ha újabb üzletek nyílnak meg, akkor az összességében növekvő vállalati eladások miatt a bolygó környezeti terhelése tovább növekszik.
Bár elsőre nem gondolnánk, az egyik legszűkebb erőforrás globálisan a termőföld. Nem azért irtják az erdőket és esőerdőket, mert nincsen jobb dolguk, hanem mert globálisan jelentős kereslet mutatkozik az erdők helyén előállított szója, pálmaolaj vagy éppen marhahús iránt. A marhahús előállítása az egyik legnagyobb termőföld-intenzitású termék. Az alábbi ábrán látható, hogy 1000 kcal élelmiszer előállítása mekkora földigénnyel jár, ami állati termékek esetében azt jelenti, hogy mekkora földmennyiség szükséges az adott állat takarmányozásához. A mezőgazdasági módszerek (extenzív vagy intenzív művelés, műtrágyahasználat stb.) igen jelentős hatással vannak arra, hogy mekkora területen lehet előállítani az adott mennyiségű élelmiszert. A grafkon az egyik legfejlettebb termelési kultúrával rendelkező New York államra vonatkozik, kezdetlegesebb technológiák használatával az alábbi területeknek akár a többszörösére is szükség lehet.
Épp a termőföldszűke miatt kapitális hibának tartom, hogy egyes környezetvédő civil szervezetek és kormányok ellenzik a génmódosított növények termesztését. A világ növekvő népessége és gyarapodó jóléte hatalmas és egyre bővülő keresletet jelent az elkövetkező évtizedekben az élelmiszer- és húsfogyasztásnak, amelyet vagy a terméshozamok javításával lehet elérni, vagy a termőföldek terjeszkedésével. Ez utóbbiról tudjuk, hogy mit jelent az esőerdőknek. De a kitérő után térjünk vissza a 3. esethez.
3. eset: a vállalat csökkenti a termék árát. A vállalat a termékek árcsökkentésével azt akarja elérni, hogy a piaci részesedése növekedjen. Ha növekszik a piaci részesedése, akkor az azt jelenti, hogy több terméket fog értékesíteni, aminek az a következménye, hogy nő a vállalat és a bolygó CO2-kibocsátása. A három eset összefoglalóját mutatja az alábbi ábra.
Hoppá! Ez azt jelenti, hogy én próbálhatok környezettudatos lenni, de hiába, bármit teszek, azzal csak rosszabb lesz a környezetnek? Mégis, milyen dolog ez? Ha nincsen értelme, akkor ezentúl inkább nem is foglalkozom ezzel!