A magyar közmédia tévés

és egyéb újságírói egy rakás alapvető témával csak előzetes engedélykérés után foglalkozhatnak, ha pozitív választ kaptak. Ezek között van bármi, ami Greta Thungerg klímaaktivistával kapcsolatos, de a cenzúrázott területek közé tartoznak az EU és Brüsszel politikája, az egyházi ügyek és a migrációs hírek is. Ezt a Politico írja, a lap birtokába került belső levezésekre hivatkozva.

A kényes témakörök listáját a szerkesztők kapják meg „fentről” és küldik körbe a szerzőknek. Van olyan téma, amin elkezdeni sem lehet a munkát előzetes rábólintás nélkül – ilyen Thunberg tevékenysége például – , míg más, kényesnek minősített témakörökön el lehet kezdeni dolgozni, de a kész cikkek vázlatát be kell mutatni jóváhagyás végett. Egy név nélkül nyilatkozó közmédiás szerint a szerzők nem tudják, hogy konkrétan ki dönt odafönt az anyagaikról, ha pedig kicenzúráztak valamit, a szerkesztők arra a “harctéren elesett” kifejezéssel szoktak utalni.

A Politico kezében lévő levelek 2019 második félévéből származnak és a lap szerint közmédiás alkalmazottak erősítették meg a hitelességüket.

Egy Végh Sándor szerkesztő által küldött októberi levélben a Politico szerint az áll, hogy “a migráció, az európai terror, Brüsszel, egyházi ügyek” témalista mellett az “EU+” országok – vagyis az Uniós tagok mellett egyéb európai államok – parlamenti és önkormányzati választási hírei is csak külön jóváhagyással kerülhetnek be a közmédiába.

Ráthy Sándor szerkesztő pedig egy “greta” subjectű, augusztus 14-én elküldött köremailben írta meg állítólag az MTI-seknek, hogy a svéd aktivistáról szóló hírek megírását csak főszerkesztői engedéllyel szabad megkezdeni. Greta Thunberg ezen a napon beszélt az ENSZ-ben New Yorkban. A Politico szerint az MTI archívumából az derül ki, hogy végül egyáltalán nem adtak hírt az eseményről.

A Politico szerint a náluk lévő levelek azt is igazolják, hogy helytálló volt a Népszava korábbi híre, miszerint a közmédiában megtiltották volna, hogy megemlítsék az Amnesty International és a Human Rights Watch nevű nemzetközi jogvédő szervezetek jelentéseit. Pintér Tamás szerkesztő egy november 8-án kelt levélben írt állítólag arról, hogy Bende Balázs, a Híradó külpolitikai rovatvezetője arról tájékoztatta, hogy hogy nem közölnek Amnesty International-es és a Human Rights Watch-os anyagokat.

Julie Majerczak, a sajtószabadságért küzdő civil szervezet, a Riporterek Határok Nélkül brüsszeli irodavezetője szerint a kiszivárgott levelek cenzúráról árulkodnak. “Ez elfogadhatatlan és igencsak aggasztó. A közmédia nem a kormányzat szócsöve, hanem semlegesnek és függetlennek kéne lennie” – nyilatkozta.