Magyarországon a közkiadások
hagyományosan erősen központosítottak, és az utóbbi években ez tovább nőtt azáltal, hogy az önkormányzatok még kevesebb forrás felett rendelkeznek. Eközben a kormányzat kivonta a pénzt az egészségügyből és az oktatásból – tűnik ki az Európai Bizottság országjelentéséből.
Jelentős központosítás
Az elsődleges költségvetési kiadások szintje az elmúlt évtizedekben a GDP 45 %-a körül mozgott, vagyis jóval magasabb volt, mint a regionális versenytársaknál – állapítja meg az Európai Bizottság országjelentése. Rámutatnak, hogy 2013 óta számos szolgáltatásnyújtási feladat az önkormányzatoktól a központi kormányzat szintjére került át, ennek következtében a helyi önkormányzati kiadások aránya az összes kiadáshoz képest 2017-ben 25%-ról 13%-ra csökkent, ami jelentősen elmarad a 23%-os uniós átlagtól. Vagyis Magyarországon immár sokkal inkább a kormányzat dönt a helyi kérdésekben is, mintsem az önkormányzatok.
Az elemzők szerint nem biztos, hogy jó ötlet volt ez az átalakítás. A Bizottság megállapítja, hogy Magyarországon a jelentős mértékű és központosított kiadásokhoz alacsony kormányzati hatékonyság kapcsolódik, és a jelek szerint mindez hátrányosan hat a termelékenység növekedésére.
Kevesebb egészségügyre, több sportra
Noha a kiadások mértéke az elmúlt évtizedben stabil volt, a kiadási szerkezet jelentősen megváltozott. Az elmúlt évtizedben a szociális védelemre, az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások a GDP 3,4%-ának megfelelő mértékben csökkentek, míg a gazdaságra, a sportra, a kultúrára és egyházi célra fordított kiadások 3,1%-kal nőttek.