2018-ban még 5,6 millió félliteres, 50 százalékos gyümölcspálinkát adtak el Magyarországon, tavaly pedig 2,24 milliót, vagyis összesen 1,12 millió litert. Barabás Attila, a Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója szerint ez azért van, mert 2019-ben a pálinkára is kivetették a népegészségügyi termékadót (neta), ami 500-1000 forinttal emelte egy-egy üveg pálinka árát.
Ezért Barabás – aki a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere is – arra kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy 27-ről 5 százalékra csökkentse a pálinka áfáját.A vezérigazgató azzal érvelt az MTI-nek, hogy más termékek, például az energiaitalok tartalmát át lehet úgy alakítani, hogy kevesebb netát kelljen fizetni utánuk,
Szerinte az áfacsökkentés hatása azonnal érezhető lenne a forgalom növekedésében. „Ezen túl kedvezően hatna a forgalomra a termék népszerűsítése az országba érkező turisták körében, alternatív felhasználási területeinek bővítése, továbbá átgondolt kiviteli stratégiát kellene kidolgozni a pálinka külpiaci elhelyezésére.”
Mivel a pálinka jövőre lesz 700 éves, Barabás szeretné, ha 2022-t a pálinka évének nyilvánítanák.
Az otthoni pálinkafőzés legalizálásával indult a baj
mióta kivetették a netát a pálinkára, a főzdei termékek képtelenek versenyezni a feketepiacon fele annyiért kínált házi pálinkával.
A kormány arra hivatkozott, hogy az Európai Unió kényszerítette erre a lépésre, de valójában már 2015-ben kiterjesztették a netát az alkoholos italokra. Akkor a házi pálinkafőzés miatt bajba került pálinkafőzdéken szerettek volna segíteni azzal, hogy a vodkát, a viszkit, a gint és más italokat neta-kötelessé teszik, miközben a pálinka mentességet kap. Az EU pedig azt akarta, hogy ha más alkohol után adózni kell, legyen ez érvényes a pálinkára is.
A probléma gyökere tehát az otthoni pálinkafőzés 2010-es legalizálása és adómentessé tétele, de ezt a döntést még senki sem kérdőjelezte meg a kormányban.Magyarországon rengeteg alkoholbeteg ember él, a KSH a májzsugorban meghaltak száma alapján 379 ezerre becsülte a számukat 2017-ben.