Koszta Bernadett összegyűjtött
170 borsodi kifejezést, amit Magyarország más területein nem biztos, hogy értenek.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a helyiek büszkén hangoztatják, hogy itt beszélik a legszebben a magyar nyelvet. Ez a kijelentés nem alaptalan, ugyancsak erre a megállapításra jutott Imre Samu nyelvjáráskutató 1963-ban: a kutató szerint ezen a területen követi leginkább az írásképet az élőbeszéd.
Talán ismerős lehet irodalom óráról, hogy Kazinczy Ferenc alkotó központja Széphalmon volt, valamint a nyelvújító az északkeleti nyelvjárást vette alapul az irodalmi nyelv megalkotásakor. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében használatos nyelvjárás azért számított jó kiindulópontnak, mert nagyon sokszínű kifejezéseket használtak a térségben, valamint nem voltak erős sajátosságai a kiejtésnek.
Többek között az északkeleti nyelvjárásnak köszönhetjük, hogy a köznyelvben csak egyféle “e” betűt használunk, mivel ez a nyelvjárás nem tesz különbséget a zárt és a nyitott “e” hang között. Az irodalmi nyelvre jellemző gyakori “e” hangnak szintén ez az oka: ha egy szónak több változata is volt (pl. zsömle-zsemle) akkor az “e” betűs verzió vált széles körben elfogadottá.
Ennek ellenére nem minden tájszó került be az irodalmi nyelvbe: a szavak egy része a nyelvújító mozgalom után jött létre, valamint idegen nyelvi hatások (pl. szlovák, sváb) is tetten érhetőek. Ilyen idegen nyelvi hatás a megyében oly jellemző kicsinyítőképző (pl. makuka, lipityóka), de ez a sajátosság a településnevekben is visszaköszön (Rudabányácska, Bányácska, Komlóska, Vajdácska).
Íme, a magyar-magyar szótár Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez:
- abajgat – űz, kerget, zavar, zargat
- ajnároz – istenít, dicsér
- átmegy valakinél – meglátogat valakit
- bakkanó – bukkanó
- bazgurál – piszkál
- béka – vörösboros kóla
- bellőke – hamvasból készített hintaágy kisgyereknek
- bizsergefa – villanyoszlop
- blaha – tartós, erős, tehernek ellenálló nehéz vaslap
- brant – seb üszkösödése, tűz, franc (káromkodás)
- buszmeg – buszmegálló
- buszvég – buszvégállomás
- büszke, köszméte – egres
- csurka, csuri – copf
- csutak – szivacs
- dikó – egyszemélyes ágy
- dumó – kenyérvég
- dunyha, dunna – nagyon vastag, taluval kibélelt takaró
- dűt – dönt
- dúr – túr
- dzsindzsa, dzsumbuj – sűrű bozótos erdő
- elgór – úgy elrak valamit, hogy nem találja
- elsinkófál – eltulajdonít, ellop vagy sunyi módon elhallgat valamit
- fagyó – mélyhűtő
- fángli, fakli – kőműves serpenyő
- felmérő – dolgozat
- felvan – ébren van
- feszt – állandóan, folyton
- fityó – Fiat Polski
- findzsa – nagyobb bögre, müzlistál
- firhang – függöny
- flekóban – félben, felesben
- furik – talicska
- garád – gallyakból rakott kerítés vagy megművelt földdarab (szőlő) végén bokros, elvadult, fákkal sűrűn benőtt terület
- gángó – S alakú kampó
- gáz – tűzhely (villanytűzhely is)
- gebeszkedik – terpeszkedik, vagy erőlködik valami miatt, amit nagyon akar
- gereben – gereblye
- giga – gége, torok
- girnyó – kórosan sovány
- gömb – gombóc (fagyi)
- görcs – csomó
- göthös – az az ember, aki meg van fázva, köhög és krákog
- gyáá – azta, váó (változatai: gyaa, gyóó, gyúú)
- gyöntöl, gyömöszköl, dögönyöz – megszeretget valakit vagy valamit
- hamus – hamutál
- hamvas – durva vászonlepedő, amiben az asszonyok a hátukon szállították a vásárolt holmit, vagy a levágott szénát
- hapi – harapás (pl. adj egy hapit)
- hát! – igen!
- hepciás – kötekedő, rossz természetű
- iborka – uborka
- indító – autóbuszállomás
- játszódjál – játssz
- jösztök – jöttök
- karperec – karkötő
- karulni – elesni
- kasu – figyelmetlen, bamba
- kaszroj – lábas
- kácsong – székkel hintázik
- kellesz – kell
- kence – kenőcs, vaj, bármi amit kenni lehet
- kerózni – bicikizni, kerékpározni
- kimos – megmos (pl. kimossa a haját, fogát stb.)
- kirendez – rendbe rak
- kóla – bármilyen üdítő (pl. sárga kóla – narancs)
- kompri – burgonya
- körforgó – körforgalom
- kucu – disznó
- kujtorog – engedély nélkül kószál, lófrál, csavarog
- kutyfitty – bakfitty, semmiség
- kút – kerti csap
- kutacs – piszkavas a kályhakotráshoz
- lajbi – átmeneti kabát
- lajtorja, lábtó – létra
- lehetlesz – lehet majd
- lepcsák, lepcsánka, krumplimackó, mackó – tócsni, röszti
- levonó – matrica
- lipityóka – mérleghinta
- lóca – pad
- mákos bobájka, babajka – mákos guba
- makuka – szotyi, napraforgó mag
- mán – már
- mert – miért
- mezgerel – begyűjti a betakarítás után földön maradt terményt
- molyol – pepecsel, vacakol, lassan és aprólékosan csinál valamit
- munkanélküli – munkaügyi központ (pl. megyek a munkanélkülibe)
- nem mutiba készült – nem akarom megmutatni, titkos
- nyíg – hisztizik, valami baja van
- odagórni – odavágni, odahajítani nagy erővel
- olvasó – olvasó intézmény, könyvtár, kulturális létesítmény
- oszt, osztán – aztán
- öhöm – slambuc, öreglebbencs, krumplistészta
- pacuha, patrac – rendetlen öltözékű
- pad – padlás (pl. felmegyek a padra)
- pampus, pampuska – fánk
- paszuly – bab
- peceráj, pecu – fészer, műhely
- penye – kényes, nyápic lány
- plezúr, prezúr – varr, sebet befedő véralvadás
- pitty – ajak, száj
- pitvar – fedett folyosó, előtér
- pónéna – formázott, díszített, húsos tölteléket rejtő húsvéti kalács
- pucu – fejletlen, kisfiú nemiszerv
- pukli – dudor, duzzanat, kitülemkedés
- pulya – gyerek
- puskol – sűrűn esik a hó és fújja a szél
- púp – köldök
- rizskó – rizskoch, rizsfelfújt
- rocska – vödör
- samrál – babrál, motoz
- sergő – körhinta
- sifony, sifonér – szekrény
- simi – tornacipő
- sinkózás – csúszkálás
- sréhen, slégan – átellenben
- stafírung – hozomány
- susinka – aszalt, fonnyadt gyümölcs
- susnyás, susnyákos – bokros, sűrű aljnövényzet
- surc – durva anyagból készült kötény, amit nagy kosszal járó munkákhoz (pl. csirkekopasztás) használnak
- sündizés – egymás kezét fogva körbe-körbe forgás
- süsü – kapucni
- szakállka – előke babáknak, partedli
- szalámi – minden felvágott (még a parizer is)
- szánkázni – szánkózni
- szütyő – tornazsák
- szétgórni – szétdobálni, széthajítani
- szontyolodik, elszontyolodik – elszomorodik, bánatossá válik
- sztrapcsák – sztrapacska
- szumatyos – taknyos
- talu – tollpihe
- tapodó – lábtörlő
- tengeri – kukorica
- tesznye – pejoratív jelző, mihaszna, hitvány, alantas, lusta ember vagy állat
- tirhulj – takarodj, menj innen
- tőlem – nálam
- troszka – salak
- tutyi – otthoni szőrös papucs, belebújós gumírozott cipőcske
- vajling – nagy edény
- való – valószínű, na persze
- vaskó – kopott élű, rossz minőségű rozsdás kés, mellyel a hazajövő gumicsizmás gazda a sarat lekaparja a csizmáról
