A kormány hat miniszterének és a kormányfő általános helyettesének tagságával alakított regionális fórumot a kabinet Északkelet-Magyarországon, Debrecen központtal. Bár az érintett négy megye együttműködéséről Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Szolnok polgármestere írt alá megállapodást, a fórum munkájában mégsem ők vesznek részt. A négy városvezető közül Miskolcot nem fideszes politikus vezeti.

Két kormányhatározat is megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben egy új programmal kapcsolatban, amelyet Creative Region – Határtalan fejlődés Északkelet-Magyarországon néven indítottak el. Regionális fejlesztési programok minden kormányzati ciklusban születnek és születtek, és a jövőre induló új uniós fejlesztési ciklushoz igazodva nagyon is szükség van regionális szemléletre, ám arra nem volt példa, hogy az övezet koordinációs fórumának kizárólag a kormányból delegált tagjai legyenek.

Az Északkelet-Magyarország Nemzeti, Gazdasági és Kulturális Övezetének Koordinációs Fórumának elnöke – a kormányhatározat szerint – Palkovics László, aki nem innovációs és technológiai miniszterként, hanem a debreceni autóipari központért és a környezet fenntartható fejlődéséért felelős kormánybiztosként irányítja a szervezetet. A fórum munkájában pedig tagként hét ember vesz részt, valamennyien miniszterek: Semjén Zsolt a miniszterelnök általános helyettese, Pintér Sándor belügyminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy István agrárminiszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az életszerűséget annyiban követte a kormányhatározatot aláíró Orbán Viktor, hogy ha valamely kormánytag nem tudna részt venni a legalább negyedévente ülésező testület összejövetelén, akkor őt az általa kijelölt legfeljebb két szakmai felsővezető helyettesítheti. Mindenki más „eseti jelleggel” vonható be a munkába, így tehát a térség polgármesterei is.

Pedig amikor az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára, Nagy Balázs a köztévében három napja bejelentette, hogy Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Szolnok polgármestere Creative Region néven együttműködési megállapodást írt alá, a hangsúly azon volt, hogy a helyi szereplők „egymást támogató, ne pedig egymást kioltó” fejlesztésekbe kezdjenek.

A kormányhatározatból az is kiderül, hogy készült egy gazdasági fejlesztési terv, amelyet bemutattak a kormánynak, és azzal – legalábbis a kormány – egyetértett. Arról nincs hír, hogy azt előzetesen kikkel egyeztették.

A helyettes államtitkár a tévéinterjúban azt mondta, hogy kitörési pontokat határoztak meg, ezek a társadalmi innováció, a térségi infrastruktúra, a gazdasági versenyképesség és a megyei jogú városok 2030-ig kitekintő fejlesztése, valamint a nemzetpolitikai szempontok érvényesítése. A két kormányhatározat hangsúlyosan szól arról, hogy az övezethez nemcsak Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye tartozik, hanem a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek is.

Ez utóbbi ugyancsak racionális, hiszen az uniós források elosztásánál előnyt élvez a regionális szemlélet, hiszen így lehet a legeredményesebben elkölteni a felzárkóztatásra szánt pénzeket. Nagy Balázs azt mondta, hogy a konkrét projektlista a tervek szerint 2020 harmadik negyedévére készül el, és akkorra lesz meg a költségkalkuláció is. Ez utóbbiról még nagyságrendeket sem mondott, de a fórum feladatait látva minimum több százmilliárd forint.

Ennek a regionális szemléletnek viszont éppen az lenne az értelme, hogy a helyiek döntenek saját dolgaikban. Ehhez képest a kizárólag miniszterekből álló fórum jogköre, hogy javaslatot tegyen a nemzet-, gazdaság- és fejlesztéspolitikai célokra, nyomon kövesse a kiemelt beruházásokat, és javaslatot tegyen „az intézkedések koordinált megtervezésére, végrehajtására”.

A regionális összefogás értelmére éppen a helyettes államtitkár mondott példát, miszerint a napokban tárgyalt kínai befektetőkkel, akiknek hiába mondtak be egy-egy várost a célpontjaként, a 100-200 ezres lakosság számukra értelmezhetetlen volt. A négy megyében viszont már 2,2 millióan élnek, a határon túli, közeli városokban pedig további 2,5 millióan, akik közül félmillióan magyarul beszélnek.

Február közepén elkezdődött a BMW-gyár kivitelezése Debrecenben, a 400 hektáros területet áprilisban adják át a német beruházónak. A miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. nyerte el a 22 milliárd forintos előkészítő munkákat is, és a BMW Manufacturing Hungary Kft. is a Marketet bízta meg a felvonulási létesítmények megvalósításával, beleértve a 28 ezer négyzetméter aszfaltutat és a 12 kilométernyi kerítést. Az építési munkákon nagyjából 6 ezer ember dolgozik majd, a gyárban pedig várhatóan 2023-ban ezer emberrel kezdődik meg a termelés.

Az októberi önkormányzati választás után Gulyás Gergely miniszter maga mondta, hogy a 2011-es alkotmányozás idején felmerült az Orbán-kormányban, hogy Budapest helyett Debrecen legyen az ország fővárosa, de ezt akkor elvetették. A Fidesz őszi budapesti kudarcai miatt a kormányhoz közel álló civil szervezet, a CÖF szóvivője, Lomnici Zoltán vetette fel, hogy Debrecennek kellene lennie a nemzeti ellenállás új fővárosának. Az észak-magyarországi övezet fórumának felállításával a kormánytagok kezdhetnek hozzászokni a gondolathoz, hogy munkájuk nem csak Budapesthez köti őket. hvg.hu