… vagy csak a leghalaszthatatlanabb esetekben szállnánk repülőre. Nem véletlen, hogy az első járványügyi lépés, amit egy másik országban vagy kontinensen kialakuló fertőzési góc esetén bevezetnek, a reptereken áthaladó emberek szűrése, illetve a repterek fertőtlenítése. Számos nagyvállalat eltiltotta az alkalmazottait a repülőutaktól, az üzleti utakat a minimumra mérsékelték, és az értekezleteket, konferenciákat inkább videotelefonon keresztül rendezik meg, vagy teljes egészében elhalasztják.
A reptéri szűrés (ami a legtöbb esetben lázmérést, illetve a nyilvánvalóan betegek kiemelését jelenti) hatékonyságáról megoszlanak a vélemények, mindenesetre a gyakorlat jól mutatja, hogy az epidemiológusok a reptereken keresztül érkező fertőzöttektől tartanak leginkább. A régmúlt korok járványaiban a kikötők, illetve a hajók jelentették a fertőzés távolsági szállításának leghatékonyabb eszközeit – mára a több ezer kilométeres távolságra utazó személyforgalom szinte teljesen a légi közlekedésre tevődött át.
Jól mutatja, hogy milyen fontos szerepet játszanak a világjárványok terjedésében a világ vezető repterei, hogy egy tavalyi tanulmány szerint 37 százalékkal csökkenthető lenne a fertőző betegségek terjedése, ha fejlesztenék a világ 10 legforgalmasabb repterén a kézfertőtlenítési lehetőségeket. Ha pedig ezeket a módszereket a világ minden repterén bevezetnék,
A JÁRVÁNYOK BEHURCOLÁSA 69 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENTHETŐ LENNE.
A szerzők szerint a repterek, illetve a repülők azért veszélyesek, mert hatalmas utazóközösséget irányítanak szűk, zárt helyekre. Nyilván a legnagyobb nemzetközi repterek a legveszélyesebbek, amelyen rengeteg ember halad át, és a világ minden tájáról fogadnak és indítanak járatokat.
A reptéren belül a biztonsági ellenőrzőpontok jelentik a legnagyobb kockázatot. A műanyag ládák, amikbe a cuccainkat kell raknunk az átvilágítás előtt, mindenféle világjárvány nélkül is tobzódnak a kórokozóktól. A Nottinghami Egyetem kutatásából kiderül, hogy a reptereken tesztelt felületek tíz százalékán találtak légúti megbetegedést okozó vírust.
Fotó. Archív