A Magyar Újságírók

Országos Szövetsége friss állásfoglalást adott ki azzal kapcsolatban, hogy egyre többen kötelezik az újságírókat az elkészült interjúk visszaküldésére, majd sérelemdíjjal próbálják fenyegetni őket arra az esetre, ha nem változtatnak a felvett interjú szövegén az interjúalany vagy stábja kérésére.

A legnagyobb taglétszámú újságíró-szervezet, a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) Etikai Bizottságához eljuttatott dokumentumok szerint egyes közéleti szereplők olyan nyilatkozatot próbálnak aláíratni a tőlük interjút kérő újságírókkal, amelyben arra kötelezik őket, hogy az elkészült anyagot csak az általuk jóváhagyott formában publikálhatják, különben sérelemdíjat fizettethetnek ki velük – hívja fel a jelenségre a MÚOSZ Etikai Bizottsága, melynek nevében N. Kósa Judit elnök írta alá a nyilatkozatot.

Az Etikai Bizottság állásfoglalásában idéz a 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól 15. § (2) bekezdéséből, amely szerint:

„A médiatartalom-szolgáltató köteles a nyilvános közlés céljából készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó vagy a médiatartalomban szereplő személynek – annak kérésére – a közzétételt megelőzően megmutatni; az nem közölhető, ha a közzétételhez az érintett azért nem járul hozzá, mert azt a médiatartalom-szolgáltató érdemben megváltoztatta vagy eltorzította, és ez a nyilatkozatot adó vagy a médiatartalomban szereplő számára sérelmes.”

Mindez az állásfoglalás szerint a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyilatkozó kifejezett kérésére az újságíró köteles ugyan bemutatni a kész interjút a közzétételt megelőzően, arra azonban semmiképp sem kötelezhető, hogy az eredetileg elhangzottaktól eltérő szöveget publikáljon pusztán azért, mert a nyilatkozó – esetleg a stábja, tanácsadói, felettesei, stb. – úgy látják kedvezőnek.
Az állásfoglalás felhívja továbbá a figyelmet arra a feledésbe merülni látszó evidenciára, hogy az interjú akkor készül, amikor az újságíró kérdez, az interjúalany pedig szabad akaratából válaszol. Ami ilyenkor elhangzik, az az interjú szövege, és a bemutatáskor legfeljebb a tények pontosítására, a félreértések eloszlatására van lehetőség.

Ebből következően az újságírónak az is jogában áll, hogy ha felvétellel bizonyítani tudja: mindaz elhangzott, amit utólagos mérlegelés nyomán az alany már visszavonna, az eredeti szöveget tegye közzé.
A MÚOSZ Etikai Bizottsága mindezek alapján a törvénysértő gyakorlat megszüntetését tartja követendő útnak, és javasolja a törvényes megoldásokhoz való visszatérést.

Korábban Tóth Csaba újságíró fordult a MÚOSZ Etikai Bizottságához. Tóth a Facebookon is beszámolt arról, milyen nyilatkozatot próbáltak meg vele aláíratni.