Dézsi Csaba András

, Győr januárban megválasztott fideszes polgármestere megint elmondta a véleményét a helyi focistákról, most a Szemléleknek adott interjújában: „Győrben rengeteg értékteremtő ember dolgozik: pedagógusok, művészek, esztergályosok, orvosok, sportolók is, és még hosszan sorolhatnám a szakmákat. Ehhez viszonyítva az ETO felnőtt focisták tevékenységére konkrétan a tingli-tangli kifejezést tudnám alkalmazni.”A sztori azzal indult, hogy a Kisalföld pénteken interjút közölt Mányi Józseffel, az Nb2-es Győri ETO tulajdonosával, aki elmesélte, hogy január végén Dézsi közölte vele: a város nem támogatja tovább a csapatot. Mányi ezután lemondott a klubelnöki pozícióról és bejelentette, hogy tulajdonosként is távozna, a papagájrajongó és mesekönyvíró Dézsi pedig saját képregénnyel küldte el Mányit.

Erre aztán Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője és futballügyi nagykövet is bepöccent: „Szimpla népszerűség-hajhászásnak tűnik tehát a sikertelenség esetén persze sosem közkedvelt »futballozó emberek« ellen hangolni a polgárokat” – írta.

Dézsi a Szemléleknek megint elmondta, hogy az élsport szerinte a küzdelemről szól, ennek pedig nyomát sem látja az ETO-nál, és Szöllősinek is visszaszólt:

„Olvastam az írást és meglepődtem. Azt hittem, hogy a sporttal összefüggésben a Győri ETO felnőtt focistáinak utóbbi időszakban nyújtott teljesítményénél már nem tapasztalok gyengébb …, hát, nehezen mondom ki, hogy munkát. Külön megdöbbentő, hogy ez az ember egy ilyen patinás újság főszerkesztője lehet. Azt pedig nagyon remélem, hogy ha valóban „nagykövet”, akkor ez az állapot nem tart már sokáig az életében, mert ebben a kinevezett pozícióban nem engedheti meg magának senki, hogy ilyen alpári módon fogalmazzon. Ráadásul úgy írogat összevissza, hogy az alapvető újságíró etika szabályait sem tartja be, hiszen tényszerűen teljesen tájékozatlan. Egy igazi „túlbuzgómócsing”, aki feltehetően soha nem volt túl erős a sportban sem”.Dézsi felidézte a papagájos képregényt is: „Néha a legegyszerűbb dolgok a leghatásosabbak. Attól nem fog tudni egy papagáj jobban repülni, ha több zsebpénzt adok neki. De ha egy sasmadár elkezdi kergetni, ő is begyorsul. Nem támogatjuk azokat az embereket, akiket az sem motivál, hogy miközben a kispadon ülve is többet keresnek, mint a legtöbb gyári munkás, egy újabb Gucci táskát vehessenek maguknak. Nekem ebben a pozícióban csak a Győrért, a közösségünk sikeréért végzett munka számít”.

A Szemlélek megkérdezte, nem lépett-e rá ezekkel az ETO-ellenes kirohanásokkal Orbán Viktor tyúkszemére is, de Dézsi azt mondta, a miniszterelnök „nem kizárólag a futballt támogatja, még ha ez böki is sokak szemét, hanem a sportot támogatja. A Magyar Judo Szövetség országos alelnöke és a Magyar Olimpiai Bizottság tagja is vagyok, így pontosan látom, miként emelte fel a miniszterelnök úr a sportot az elmúlt időszakban. A jelenleg alkalmazott hazai sporttámogatási rendszer számos utánpótlás edzőnek biztosít megélhetést, akik korábban vagy a nyomort és a hivatás iránti szerelmet választották, vagy elmentek más pályára, hogy biztosíthassák saját kenyerüket. Másrészt mi mindketten pontosan ugyanazt szeretnénk látni a hazai pályákon, amit az emberek zöme: jó meccseket”.

Az interjúban aztán szóba került Dézsi forradalmi szalagátvágási módszere is:

Dézsi szalagkímélő, kétujjas, olló nélküli megmozdulása
„Számos hasonló fotót tudnának mutatni a munkatársaim. Nem véletlenül nem használtam ugyanis ollót azon a bizonyos átadási ünnepségen. Minden ilyen alkalom egy szimbolikus kapukitárás, maga a szalag is csak jelkép, amit semmi értelme szétvagdosni sok apró darabra – ahogy a célba érő futó sem szakítja darabokra a célszalagot. Ahogy eddig, úgy a jövőben sem fogok ollót használni ilyen ünnepségeken, nem is akarom zsebre tenni, hazavinni az átadáskor alkalmazott szalagok egy-egy darabját. Ezek az ünnepek nem az avatókról, hanem a használókról, a fejlesztésekről és fejlődésről szólnak. A protokoll szerint sem kötelező fizikailag átvágni a szalagot” – mondta.

És kiderült az is, hogy egy egykori nyilas polgármester, „egy Karsai nevű tróger” miatt szedette le a városházán a korábbi polgármesterek nevét tartalmazó márványtáblát.

„Úgy gondolom, hogy akinek a regnálása idején embereket lőttek a Dunába Győrben, s akinek a tevékenysége hozzájárult, hogy a város lakosságának egy jelentős részét internálták, annak a nevét kulturált országban nem szabad márványtáblán megörökíteni”.