Egyre több a jele annak, hogy a vírus a fejlett világ számos pontján hónapok óta szabadon, a hatóságok által ismert fertőzési láncokon kívül is terjed. Erre utalnak a vírus különböző mutációinak genetikai elemzései, másrészt pedig az is, hogy immár nem csak az ismerten fertőzött területekkel közvetlen közlekedési kapcsolatban álló területeken észlelnek nagyobb számú fertőzést. Folyamatosan nő azoknak a betegeknek a száma is, akiknél nem tudják egyértelműen visszavezetni Kínára (illetve az elmúlt hetekben már Olaszországra, Iránra, Dél-Koreára) a forrást. Hogy ezt világjárványnak nevezi-e a járványügy, az szinte mindegy, de ahogy a nálunk jelenleg ismert három importból a forrás egynél Irán, egynél Olaszország, egynél meg valószínűleg Franciaország, úgy fel kell készülni bárhonnan érkező, sőt, egy ideje már az országban lappangó vírusokra is.
Mivel számos fertőzött tünetmentes vagy nagyon enyhe tünetekkel ússza meg a betegséget, eddig is magas látenciával számoltak a szakértők. A mostani helyzet ennél abban jelent többet és mást, hogy immár nem csak az összes tényleges fertőzött száma bizonytalan a járvány által már súlyosabban érintetett országokban és régiókban, hanem abból sem lehet kiindulni, hogy ahol egyelőre a hivatalos adatok nem mutatnak magas fertőzöttséget, ott az valóban nem is áll fenn. Ez a jelenség egyébként egyszerre jó és rossz: ha a tényleges halálozási arány így végül alacsonyabb lesz a járvány végére, akkor az eddigi feltételezésekhez képest inkább igazuk lehet azoknak, akik szerint “ez is csak olyan, mint egy erősebb influenza”, viszont így természetesen a vírus terjedésének korlátozására számos eszköz, így például a beutazási korlátozások alkalmazása már nem vagy jóval kevésbé lesz alkalmas. Emellett számítani kell az esetszám gyors megugrására is: február 20-án az olaszok például még csak három fertőzöttről, míg tegnap, mindössze 18 nappal később már 9172 fertőzöttről és 463 halottról tudtak.
A halálozási arányra vonatkozó számok egyébként nemcsak azért számítanak egyelőre csak durva becsléseknek, mert a járvány még folyamatban van, hanem azért is, mert az egyes államok adatközlései számos okból összevethetetlenek. Nem csak az összes fertőzött száma múlik azon, hogy tesztek milliói állnak-e rendelkezésre vagy egy sem (mint több afrikai országban), hanem még a halálozási adatokat is nagyban befolyásolja, hogy minden, a COVID-19-cel fertőzött, de más betegség miatt is kezelt beteget a vírus halálozásához számolnak-e vagy egyet sem. Éppen ezért az egyes országok adatai egymással csak korlátozottan összevethetők, így következtetni elsősorban egy adott ország adatainak időbeli alakulásából lehet.