Ha nem is betegszenek meg, hordozók lehetnek
A napokban interjút adott a Science magazinnak Nicholas Christakis, a Yale Egyetem orvos-evolúcióbiológus orvosa, aki egyértelműen amellett érvel, hogy az iskolabezárás sokat segíthet a koronavírus-járvány lassításában.

Christakis abból indul ki, hogy bár a vírus terjedéséről eddig rendelkezésre álló információink szerint a COVID-19 eddig ismeretlen okokból kevés gyereket betegít meg,

attól még ők is a vírus hordozóivá válhatnak.
Erre utalnak például azok a koronavírus terjedésére vonatkozó kutatások is, amik a kínai Sencsen város járványügyi központjának adatai alapján kimutatták: az ottani gyerekek éppúgy megfertőződtek a vírussal, mint a felnőttek. Erről beszélt a CNN-nek Arthur Reingold, a kaliforniai Berkeley Egyetem epidemiológusa is, aki az Egyesült Államokban is találkozott már koronavírus-teszten pozitív eredményt produkált gyerekekkel, és erős a gyanúja, hogy a fertőzött gyerekek bejelentett száma sokkal magasabb a valósnál.

A Yale professzora szerint tehát az iskolabezárás elsősorban nem azért fontos, hogy a gyerekek nagyobb biztonságban legyenek, hanem azért, hogy az iskolából hazahozva a vírust ne fertőzzék meg szüleiket, vagy más, velük egy háztartásban élőket. Különösen az idősebb hozzátartozókat, akik viszont a különösen veszélyeztetettek közé tartoznak.

Christakis arra is rámutat, hogy az iskolák-óvodák ráadásul olyan helyek, ahol sok felnőtt is érintkezik egymással: tanárok tanárokkal, tanárok szülőkkel, szülők szülőkkel – például, amikor viszik-hozzák a gyerekeket. Szerinte ezért járványügyi szempontból a leghatékonyabb, ha még a vírus első megjelenése előtt születik döntés iskolabezárásról járványfenyegetettség idején.

De már annak is sok haszna lehet, ha egy beazonosított fertőzött gyerek – vagy akár fertőzött szülő – esetén bezárják azt az iskolát, ahová az érintett gyerek jár. Hogy mekkora lehet ez a haszon, azt még csak az influenza-járványok tapasztalatai alapján lehet megsaccolni, de ezek azt mutatják, hogy az iskolák bezárása akár 25 százalékkal képes csökkenteni a fertőzési arányt, és két héttel kitolni a járvány tetőzését egy adott régióban.

A késleltetésnek a koronavírusnál is kulcsszerepe van, ha ugyanis nem egyszerre betegszik meg nagyon sok ember és szorul orvosi segítségre, akkor az egészségügyi ellátórendszereink terhelése is sokkal kiegyenlítettebb.