A kormány pénteken benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amivel

előre meg nem határozott időre meghosszabbítanák a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetet.

Ebben az időszakban a kormány gyakorlatilag rendeletekkel irányíthat:

egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet és más rendkívüli intézkedéseket is hozhat. A javaslat bevezetőjében megjegyzik, hogy a potenciálisan előttünk álló intézkedések „szokatlan és idegen korlátozásnak” tűnnek, de ezek betartása, „az összefogás és a fegyelmezettség a magyarság legfontosabb erőtartaléka lehet”.

Meghosszabbítanák a veszélyhelyzetet, és erre az évre kiiktatnák a parlamentet;
az önkormányzati testületeket nem lehetne feloszlatni;
az időközi választásokat vagy a népszavazásokat nem lehetne megtartani;
a járványügyi intézkedések akadályozásáért börtön járna;
és a rémhírterjesztést is szigorúbban büntetnék.
A kormány mondaná meg, mikor legyen vége a veszélyhelyzetnek
A koronavírus miatti veszélyhelyzetet a kormány március 11-én ki is hirdette, de az Alaptörvény szerint külön parlamenti felhatalmazás nélkül az erről szóló rendelet csak 15 napig maradhatna hatályban. A most benyújtott törvény éppen arról szól, hogy ezt a határidőt a koronavírus miatti „veszélyhelyzet megszűnéséig” meghosszabbítaná, és egyébként is azzal számol, hogy így az országgyűlésnek 2020-ban már össze sem kellene ülnie.

De hogy a veszélyhelyzet mikor szűnik meg, azt a kormány állapíthatná meg, az országgyűlés ezután helyezhetné hatályon kívül a felhatalmazási törvényt.

Addig nem lennének választások
A veszélyhelyzet kihirdetése már eddig is hatással volt az önkormányzatok működésére, mivel a katasztrófavédelmi törvény alapján ilyenkor a képviselő-testületek jogköreit a polgármesterek egyedül gyakorolják. Voltak olyan kisebbségben lévő polgármesterek, akik ezt egyből kihasználták arra, hogy a többséggel szembemenve egyedül fogadják el a városuk költségvetését.

A most benyújtott törvényjavaslat szerint egy testület hiába akarná feloszlatni magát, nem teheti, mert a feloszlató döntés csak a veszélyhelyzet után léphet hatályba. Valamint a járványra hivatkozva kimondja, hogy nem tűzhető ki időközi választás a veszélyhelyzet megszűnéséig, a már kitűzött választások pedig elmaradnak. (A választási oldalon jelenleg 12 kitőzött időközi választás szerepel. Ezek tehát sztornózódnának.)

Ugyanígy nem lehetne országos vagy helyi népszavazást sem tartani.

Nem lehet kiszökni a karanténból
Külön tényállásként jelenne meg a járványügyi védekezés akadályozása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki nem tartja be az elrendelt járványügyi elkülönítést, nem engedi a megfigyelést, a zárlatot vagy az ellenőrzést, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő. De azért is járhat egy év börtön, ha valaki a „járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el”. Ha az intézkedések akadályozását csoportosan követi el, esetleg halált okoz vele, akkor a büntetési tételek tovább nőnek.