Tisztelt Szerkesztő Úr!

A koronavírus miatt kialakult helyzetet elemeztem a facebookon, az autóbuszos, elsősorban a turistabuszos ágazat szemszögéből.
Ha érdekes lehet, az alábbiakban a teljes szöveg:

Míg írtam, érkezett az üzenet, hogy a NIT ugyanebben a tárgyban elküldött egy, szintén nyílt levelet a Kormányhoz. Először arra gondoltam, törlöm az enyémet. Aztán elolvastam, amit a NIT írt és más következtetésre jutottam. Egyrészt én a problémát kicsit más szemszögből vizsgáltam, bár hasonlóságok akadtak. Másrészt sosem baj, ha ugyanabban a témában több észrevétel is érkezik, egymástól függetlenül, de egybecsengően.
Így maradt a levél, aminek olvasásához türelmet és ha lehet, pro aktivitást kérek.

Nyílt levél Magyarország Kormányához!
Tisztelt Miniszterelnök Úr, Tisztelt Kormánytagok!
A mai, nagyon nehéz és bonyolult helyzet rendkívüli erőfeszítéseket kíván mind a magyar állampolgároktól, mind Önöktől, Magyarország Kormányától. Mi, egyszerű állampolgárok nem tudjuk, nem sejtjük, de igazából még találgatás szintjén sem tudjuk megjósolni, hogy ez a nehéz helyzet meddig fog tartani.
Lesznek többirányú kihatásai is, rövid, közép és hosszú távon. Egészségügyi, demográfiai és nyilván jelentős gazdasági hatásai is. Sajnos, amit mi, egyszerű emberek látunk, azok csak a negatívumok, hiszen ilyen helyzetben, a rendelkezésünkre álló információk – amik jórészt a különböző, írott és elektronikus sajtóból származnak-, szűrtek, de pozitívumokra nem adnak okot. Tudjuk, használva józan eszünket, nem minden olyan sötét, mint amilyennek a média beállítja.
A baj azonban nagy. Nagyon nagy.
Nem vagyok sem egészségügyi szakember, sem virológus, de még a közgazdaságtan sem erős oldalam, ezért nem a helyzetet szeretném elemezni. Miért is tenneém? Levelem célja, hogy a fentebb leírtak tükrében rávilágítsak egy olyan szegmensére a gazdaságnak, amelyről, valljuk be őszintén, az elmúlt napok híradásaiban nagyon keveset lehet hallani, mondhatni, semmit.
Autóbuszos vállalkozó vagyok. Természetesen így, az élet minden területén jelentkező problémák közül, a hozzám legközelebb álló, az autóbuszos szakágazat gondjai érintenek a legérzékenyebben.
Miniszterelnök Úr!
Folyamatosan figyelem az Ön és az Operatív törzs beszámolóit, tájékoztatásait. Látom azokat az erőfeszítéseket, amelyeket megtesznek és látom azokat a kritikákat is, amelyeket kapnak munkájuk során. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezeket minősítsem, nem tisztem, nem vagyok véleményformáló néptribun, de még politikus sem.
Azt azonban engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét a szakterületemre.
Mi, autóbuszos vállalkozások, sajnos az eddig bejelentett mentőcsomagból nem igazán tudunk vészhelyzeti tőkét kovácsolni. Ez volt az az ágazat, amely már akkor érintett volt, mikor a járvány még kizárólag Kínára korlátozódott. A kínai turisták elmaradásával, rengeteg autóbusz állt be a parkolóba-azóta sem mozdultak meg. A járvány terjedésével egyre több, először csak nemzetközi, majd már belföldi utakat is lemondtak. Körülbelül másfél hete pedig mindent. A minden, az azt jelenti, hogy, a buszos cégek, leszámítva azokat a vállalkozásokat, akik un. munkásjáratokkal dolgoznak ( még), gyakorlatilag minden bevételi forrásukat elveszítették, beláthatatlan időre. Én úgy gondolom, hogy a járványügyi vészhelyzetet követően is, óvatosan fognak megindulni az emberek, az utasaink. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak hosszú távra kellene berendezkedniük bevétel nélküli fenntartásra, ehhez viszont hatalmas anyagi tartalékkal kell rendelkezni. Ami, valljuk meg őszintén, a legtöbb cégnek, nincs. Ha nagy a cég, akkor azért, ha kicsi, akkor meg azért.
A nagyobb vállalkozások nagyobb árbevételt produkálnak, viszont jóval magasabbak az álló költségei is. Ezt mindjárt kifejtem bővebben. A kis vállalkozások értelemszerűen kevesebb forrásból gazdálkodnak, viszont tény, kevesebbek a kiadások is . A bevételek-kiadások aránya azonban közel azonos minden cég számára.
Vannak, mint minden vállalkozás esetében, standard kiadások. Közterhek, közüzemi terhek, a tevékenységi engedélyek megtartásának terhei, kötelező és casco biztosítások, de legfőképpen, bérek. Az üzemanyagot most nem számítom ide, várhatóan az elkövetkezendő időszakban ez lesz a legalacsonyabb költség, sajnos
Miniszterelnök Úr két esetben jelentett be gazdasági mentőcsomagot.
Picit nézzük meg ezeket közelebbről.
Az első csomag tartalmazott olyan intézkedéseket, amelyek előremutatónak tűntek, de nagyon rövid időn belül kiderült, hogy a buszos szektort nem, vagy csak minimálisan érinti.
A felvett hitelek törlesztésének moratóriuma az egyik ilyen, előremutató intézkedés-lett volna. Akkor, ha 2021. január elsejével továbbra is az eredeti feltételek mellett történik a visszafizetése a felvett hitelnek. Nem így lesz, erről már több bank is adott ki tájékoztatást, kamattal vagy egyéb módon terhelve történik a további törlesztés. Mivel hosszú távú bevételkiesésre, csökkenésre kell számítanunk, ez a vállalkozásokat még nehezebb helyzetbe hozza.
A többi intézkedés, az első 6 pont és a március 23-án kihirdetett intézkedéscsomag egyaránt meghatározza azoknak a körét, akiken segíteni kíván.
Mi, az autóbuszos vállalatok, nem tartozunk bele.
Mi, akik gyakorlatilag hosszú, hosszú ideig semmilyen bevételre nem számíthatunk, nem tartozunk bele.
Tisztelt Kormánytagok!
Amennyiben ez az ágazat nem kap Önöktől segítséget a közeljövőben, nem kell nagy jóstehetség megjövendölni, egyszerűen kivérzik.
Ne gondolja azt senki sem, hogy itt csak pár vállalkozóról és azok családjáról van szó. Több tízezren dolgoznak járművezetőként, telephelyesként, szerelőként és még sorolhatnám, milyen munkakörökben az ágazatban. Az Ők megélhetésük jelenleg kockán forog. Ez, így, higgyék el nekem, már nem kicsi szám.
Megengedem magamnak a bátorságot, hogy, ne csak a labdát dobjam fel, javasoljak is néhány egyszerű, de számunkra életmentő segítséget:
– helyi iparűzési adóelőlegeket ne kelljen fizetnünk ez évben ( nem nagy kiesés az önkormányzatoknak, amúgy sem várható belőle nagy bevétel tárgyévben )
– az autóbuszokra ez évben legyen díjmentes a kötelező felelősségbiztosítás, ami, egy ideje már egyébként is irreálisan magas
– ebben az ágazatban is legyen befagyasztva a járulékfizetési kötelezettség, ezáltal munkahelyek ezreit megmentve
– legyen lehetőség működési hitelek felvételére, gyorsított és könnyített eljárás mellett
– a lejáró működési engedélyek automatikusan hosszabbodjanak meg január végéig, hiszen ezek megújítása is komoly terhet ró a vállalkozásokra
– az évben lejáró járművezetői GKI kártyák érvényessége automatikusan hosszabbodjon meg 2021 márciusig. A munka nélkül maradt járművezetőknek nem lesz miből megújítaniuk, ezáltal a vészhelyzet megszűnését követően, ha lesz munka, sem tudnak keresni, kártya érvényesség miatt
Ez csak néhány gondolat. 

Engedjék meg, hogy levelem utóirataként, a köszönetnyilvánítással zárjam soraimat.
Köszönöm mindazoknak, akik most is dolgoznak azt, hogy, nem túlzás, életük, egészségük kockáztatásával megteszik kötelességüket annak érdekében, hogy Magyarország ne roppanjon bele a bajba. Buszosok, kamionosok, kereskedelmi dolgozók névtelen munkatársak, mentők, rendőrök, tűzoltók egyszerű hősei és végül, de elsősorban az egészségügy, az egészségügy és az egészségügy!
Köszönjük!

Fodor Attila