Péter Konok”…a jelenlegi , súlyos válsághelyzet megköveteli az egész társadalom széleskörű és fegyelmezett összefogását” – olvasható a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (rövidebb nevén a Piócabanda) ajánlásában, amit a kormánynak benyújtottak.
Az igen tisztelt vérszívók két alapvető irányban képzelik el az üdvös intézkedéseket: az állam egyrészt nyújtson óriási segítséget a „munkaadóknak” (vagyis azoknak, akik mások munkájából élnek), másrészt minden lehetséges eszközzel szűkítse, csorbítsa és számolja fel a munkavállalók (népszerűtlen nevükön a kizsákmányoltak) maradék jogait.
„…átmeneti jelleggel lehetővé kell tenni:
– a munkaköri leírástól való eltérést;
– az otthoni munkavégzés esetén a munkáltatói kártérítési felelősség felfüggesztését;
– a csoportos létszámcsökkentési szabályok felfüggesztését;
– a szabadságkiadás 15 napos közlési határidejének felfüggesztését;
– a következő évekre vonatkozó fizetett szabadságok egy részének kiadását és ezek elszámolásának szabályozását;
– a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályainak enyhítését.”
A MGYOSZ derék kapitalistái leginkább azokra a vidám cimborákra emlékeztetnek, akik a régi időkben a csaták után az elesetteket fosztogatták. Vagy még inkább a dögkeselyűkre, csakhogy a dögkeselyűk a dögök marcangolása közben nem beszélnek kenetteljesen társadalmi összefogásról.