Orvosi kamara elnöke: Ez a vihar előtti csend

A kormány, úgy tűnik,

elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szakmai javaslatait, és alkalmazza is ezeket a járvány elleni védekezésben – mondta a 444-nek Kincses Gyula, a MOK elnöke.

A kamara március 15-én tette közzé a 11 pontos javaslatcsomagját, amelyben szigorúbb intézkedéseket szorgalmazott az emberek mozgásának korlátozására, sokkal több védőeszközt kért az egészségügyi dolgozóknak, és az ellátás átszervezését is javasolta.

Kincses Gyula úgy látja, a kormány nagyon sok mindent elkezdett megvalósítani a MOK javaslataiból: „Nem akarom azt mondani, hogy minden rendelkezés azért történt, mert a kamara abban a bizonyos tizenegy pontjában leírta, de az tény, hogy egyre nagyobb számban egyeznek az intézkedések azokkal, amiket mi leírtunk. Tehát úgy tűnik, hogy mi jó intézkedéseket kértünk, jó irányba indultunk.”

A kijárási korlátozásokra vonatkozóan a kamara elnöke szerint jobb lett volna előbb lépni, de most az a fontos, hogy ez is megtörtént végre. És az orvosok eszközellátottságán is javítottak.

Azon lehet vitatkozni, hogy a védőfelszerelés megfelelő-e vagy elég-e, de hogy érdemi javulás van, az biztos

– mondta Kincses, aki szerint a kamara azon javaslata is megvalósult, hogy a 65 évnél idősebb orvosokat, akik kiemelten veszélyeztetettek a járványban, vegyék ki a védekezésből.

Szintén kérték, hogy ne csak egyetlen laborban vizsgálták a vírusteszteket. Ennek a kérésnek is eleget tettek. Kincses szerint a kamara kommunikációja a kormányzattal eléggé egyirányú: leírják a véleményüket, javaslataikat, ezeket a kormány jó százalékban figyelembe veszi, de itt a kommunikáció meg is szakad, a kormány nem avatja be a kamarát a további terveibe.

A MOK-nak így nincs adata arról, hogy mennyi koronavírusteszt áll rendelkezésre az országban, és azt sem tudják, hogy milyen stratégia mentén tervezi a tesztelés bővítését a kormányt.

AZT LÁTJÁK, HOGY EGYRE TÖBBET TESZTELNEK, AMI JÓ IRÁNY, DE MÉG MINDIG KEVÉSNEK TŰNIK.
A kamara a kezdetektől sürgeti a minél szélesebb körű tesztelést, de Kincses azt is hangsúlyozza, hogy nem önmagában a tesztek száma a meghatározó, hanem a tesztek célzott felhasználása. Tehát minden olyan egészségügyi dolgozót, akinek esélye van arra, hogy fertőzött beteggel találkozzon, tesztelni kell. És a legfontosabb a kontaktuskutatás. Amikor például egy iskolában kiderül, hogy az egyik gyerek érintett lehet, mert a szülei megbetegedtek, akkor azonnal le kell szűrni az egész osztályt és a tanári kart – mondta.

KINCSES KIEMELTE, HOGY A NEMZETKÖZI ADATOK AZT MUTATJÁK, HOGY A JÁRVÁNY LEGJOBBAN ÉPPEN AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKAT VESZÉLYEZTETI:
nagyon gyakran kerülnek kapcsolatba fertőzöttekkel, a leterhelt, kimerült orvosok és ápolók immunrendszere legyengül, könnyen elkapják a vírust. Spanyolországban például a fertőzöttek csaknem tizenöt százaléka, közel tízezer ember egészségügyi dolgozó.

Fotó: Huszti István / Index
A MOK elnöke szerint a magyar egészségügyi dolgozók tisztában vannak a veszéllyel: „mindenki sejti, hogy mi jön. Látjuk a külföldi adatokat. Végeztem egy fejszámolást is, amiből az jön ki, hogy az átlag populációhoz képest tízszeres a megfertőződési arány az egészségügyi dolgozók körében.

Tudjuk, érezzük, mi jön, de pánikhangulatot nem érzek a kollégák között. Inkább feszült várakozást. Vihar előtti csend. Azt tudjuk, hogy a megbetegedések tömege fog ránk omlani. De valahogy úgy működik az egész, hogy meghallgatjuk az operatív törzset, bólogatunk, és akkor haza kell mennünk megnyugodva. Közben nem látjuk a mestertervet. Nincs előttünk, hogy ezek a válságintézkedések hogyan néznek majd ki egyben.

Kincses szerint az egészségügyi rendszerünk nincs hozzászokva az ilyen nagy kihívásokhoz, leépültek a tartalékkapacitások, az egész világ egy hatékonysági lázban ég az utóbbi évtizedekben, ami a felesleges kapacitásokat kiiktatja.

Egy túlzott biztonságba éltünk az elmúlt 10-20-30 évben, ami ezeket a félelmeket kiiktatta belőlünk, és ezért a felkészülést is. Mindig voltak valamilyen kötelező járványvédelmi tervek, de ezeket úgy mint a tűzvédelmi tervet, minden munkahelyen meg kell csinálni, aztán kipipálták, és senki nem veszi igazán komolyan.

A járvány elleni védekezés kikényszerített egy csomó átalakítást az egészségügyben. Olyanokat is, amelyekkel már évek óta kínlódott a kormányzat és a szakma. Például a digitalizálás most biztosan nagy lendületet kap, és az is, hogy csökkenteni kell a fölösleges orvos-beteg találkozások számát, erősíteni kell az elektronikus egészségügyet, nagyobb lehetőséget kell adni a távkonzultációnak.

„Abban például, hogy annyira alulteljesítőnek ítéljük meg a magyar egészségügyet, az is benne van, hogy még mindig egy olyan örökölt elvárástömeggel rendelkezünk, ami a 21. században már nem tartható” – fűzte hozzá Kincses, aki arról is beszélt, hogy az emberek az egészségügytől várják, hogy oldja meg a problémáikat, „szereljen meg, mint egy autószerviz”. A kamara elnöke szerint úgy gondoljuk, hogy ez az egészségügy feladata, nekünk, betegeknek ezzel nincs dolgunk, nincs felelősségünk.

Szinte biztos, hogy ezután másképpen fogunk az egészségügyhöz viszonyulni. A helyükre kerülhetnek az elvárások, és sokan rájönnek arra, hogy egészségügy nélkül nem lehet tisztességes társadalmat működtetni – fűzte hozzá.

Arról is beszélt, hogy a sok hátránya mellett most előnyei is vannak annak, hogy sok magyar orvos kiment külföldre. A járvánnyal kapcsolatban tudnak velük kommunikálni a hazai orvosok, tudnak tanácsokat adni, hogy például Németországban, Franciaországban vagy éppen Olaszországban hogyan védekeznek a járvány ellen.

Az orvosok egyébként rengeteg támogatást kapnak, sok cég, szervezet, magánember ajánl fel pénzt, munkát, vagy akár egészen apró dolgokat is – tette hozzá Kincses Gyula.