“A roma közösségek kiemelten veszélyeztetett csoportot jelentenek a koronavírus kapcsán, elsősorban rossz egészségügyi állapotuk, sok esetben a rossz higiéniai viszonyok, illetve a lakosság sűrűsége miatt. Ezért már két héttel ezelőtt elkészítettünk szakértőkkel és terepmunkásokkal közösen egy intézkedés-csomagot, amit előbb a régi, majd az új kormány elé is beterjesztettünk. A „terep” véleménye egyértelmű: védőfelszerelést a terepmunkásoknak, bebiztosítani a legszegényebb közösségek víz- és ételellátását, krízistervek a falvaknak. Ez egy kész terv, két hete asztalon van, nem kell újra „feltalálni”, hanem további időveszteség nélkül meg kell valósítani. Fontosnak tartom azt is, hogy egyelőre nyugalom van a romatelepeken, és jó lenne ezt megtartani. Négy éve mindig olyan megoldásokat kerestünk és találtunk, ahol együtt tudunk működni a hivatalunk célcsoportjával. Nagyon veszélyesnek tartom az olyan kijelentéseket, mint például a hadsereg tömeges bevetése, vagy a represszív intézkedések. Ha elvesztjük a roma közösségek bizalmát, akkor kitör a pánik és minden sokkal nehezebb lesz. Ezzel nem lenne szabad hazardírozni” – mondta el Ravasz Ábel, a szlovák kormány romaügyi biztosa.
Azzal, hogy Igor Matovič meghívta Pollákot a válságstábba, a hatalom végre jelét adta, hogy törődni kíván a mélyszegénységben élőkkel is. Teljesen világos, hogy ez minden állampolgár érdeke, egy cigánytelepen kirobbanó járvány ugyanis beláthatatlan katasztrófához vezetne. A rendszeresen megjelenő roma közösségek atlasza szerint mintegy 440 ezer cigány él Szlovákiában, nagy részük (durván 80%) koncentráltan (az atlasz által használt, definíciószerű kifejezés azt jelenti, legalább 30 roma él egymás közvetlen szomszédságában).
Matovič nem véletlenül mondta néhány nappal ez előtt, ha a betegség betör a telepekre, azzal “mindannyian rosszul járunk”.
Pollák szerint, habár helyenként a helyzet kritikus, hasonlóan az ország egészéhez, nem lehet általános képet adni a járvány terjedéséről. Mint mondta, vannak telepek, illetve települések, ahol kifejezetten komolyan vették a hatósági előírásokat, de minél elszigeteltebb egy közösség, annál nehezebb elérni, hogy hallgassanak a szakemberekre.
Itt ugorhat be egy néhány nappal ez előtt történt eset, amikor a Komáromi járás egyik településének cigánysorára valaki azzal hívta ki a mentőket, hogy koronavírusra hajazó tünetei vannak. Mikor a mentők kiértek, kiderült, átverés volt az egész.
Különösen azok a telepek veszélyeztetettek, ahol egyáltalán nincs vezetékes ivóvíz vagy csatornázás. Elég egyetlen ember, aki nem veszi komolyan az előírásokat, és az egész közösséget megfertőzheti – mondta el Pollák.
A szakember azt állítja, egészen szombatig semmilyen krízisforgatókönyvet nem dolgoztak ki arra az esetre, ha a betegség tömegével jelenne meg a romák által lakott telepeken. Szerinte Pellegriniék semmilyen vésztervet nem készítettek a betegség terjedése kapcsán, beleértve ebbe a cigánytelepeket. Pollák azt állítja, ő és munkatársai néhány nap alatt pótolták az elmaradást. A képviselő szerint kulcsfontosságú, hogy megakadályozzák a külföldről hazatérő munkavállalókat a saját közösségükhöz való visszatérésben. Ha ez nem sikerül, óhatatlanul kitör a járvány.Jelenleg is több ezer munkatársunk dolgozik a terepen!”
Pollák szerint most az a legfontosabb, hogy ezeket az embereket kiképezzék, kellő mennyiségű védőfelszereléssel lássák el, amelyet aztán szétoszthatnak a hozzájuk tartozó telepeken. Elengedhetetlen, hogy a döntéshozatal minden szintjén ott legyenek azok is, akik értik és ismerik a roma közösségek problémáit, különben nem lehet megakadályozni a járvány terjedését.Marek Krajčí egészségügyi tárcavezető egy tévéinterjúban arról beszélt, hogy mobil tesztelő állomásokkal szűrnék a telepek lakosságát, és ahol fertőzöttet találnak, ott karantént hoznának létre. Visszagondolva a kilencvenes évek keleti éhséglázadásaira, igen nehéz elképzelni, hogy ez ne ütközne ellenállásba a helyiek részéről.
Pollák szerint ugyanakkor egy, esetleg két eset felbukkanása nem indok a lezárásra. Ez annak fényében elhamarkodott kijelentésnek tűnhet, hogy a szakember az interjúban néhány bekezdéssel később már arról beszél, ha egy fertőzött is megjelenik egy-egy szegregált telepen, már az is óriási gondokat okozhat a közművek hiánya miatt.
A hadsereg bevetése kapcsán Pollák elmondta, teljesen mindegy, kinek milyen a bőrszíne vagy a szociális státusza, egyformán kell eljárni. Csehországi példák alapján le lehet hatékonyan zárni egy-egy települést vagy településrészt, de a megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni. Az erőszakszervezetek bevetése már nem a megelőzés része, idáig nem szabad eljutni.Minél hamarabb el kell kezdeni a marginalizálódott roma közösségek tesztelését!”
Pollák az interjú végén kicsit saját magára is ráhúzta a vizes lepedőt, amikor kijelentette, a korábbi kormányoktól populista felhangokon kívül másra nem futotta. Az elszigetelt telepek már korábban is veszélyes járványgócoknak mutatkoztak, mégsem történt érdemi előrelépés. Zárójeles megjegyzés: Peter Pollák 2012 és 2016 között a Fico-kormány romaügyi megbízottja volt.
Önleleplezés ide vagy oda, az interjú utolsó mondata igen tanulságos:Több mint húszezer ember patakból issza a vizet, nincs lehetősége az alapvető személyes higiénia betartására. Ez nem csak a roma közösség problémája, ez mindenkit érint!
A járvány idején, ha lehet, talán még inkább!