.. és miként éli meg
, hogy pár napja a MRSZ hivatalosan is befejezettnek nyilvánította a bajnokságot.
– Lassan egy hónapja felfüggesztettek a röplabda-bajnokságot és a napokban befejezettnek is nyilvánították. Hogyan telnek röplabda nélkül a mindennapjaid?
– Sajnos a lehető legrosszabbkor jött ez a járvány. A csapattal minden edzésen odatettük magunkat, és vártunk meccseket, ahol küzdhettünk a közös célért, az Extraligáért. A lányokkal már teljesen összhangban voltunk mind a pályán mind a magánéletben. Együtt jártunk kikapcsolódni, sok közös programokat szerveztünk magunknak, hogy ne csak az edzéseken találkozzunk. Ezt a továbbiakban is folytatni szeretnénk, amint lehetőségünk adódik rá.
Jelenleg itthon vagyok Miskolcon, és igyekszem hasznosan tölteni a mindennapjaim. A röplabda mellet az egri Eszterházy Károly Egyetem másodéves hallgatója vagyok. Hallgatótársaimhoz hasonlóan most én is távoktatásban szerzem meg a tudásom, és számomra nagyon furcsa az online felületen való tanulás. Alapvetően jobban kedvelem a személyes kapcsolatot az oktatásban és a hétköznapokban is, de most ez a lehető legjobb megoldás, amit az intézmények nyújthatnak számunkra. Abban viszont most biztos könnyebb, hogy nem kell hetente többször megjárnom az Eger-Miskolc útvonalat. A napjaimat mostanában az egyetemi feladatokkal töltöm, valamint edzéssel. Mivel csak felfüggesztették a bajnokságot, nem tudhatjuk, mikor folytatódik, ezért kondiban kell tartani magam. Szerencsére most már jó idő van, ezért a kertben szoktam edzeni. Most, hogy nincs annyi dolgom, több időt tudok tölteni a családommal, aminek kifejezetten örülök, mert általában nagyon sűrűek a mindennapjaim. Most több időm van a főzést is gyakorolni, ami egyre jobban megy. A legtöbbet mégis a párommal és az Arkasz névű kutyánkkal vagyok.
– Itt a húsvét. Hogyan telik nálatok ez az ünnep?
– A családunkban a hagyományos értelemben vett húsvéti ünneplésről nem beszélhetünk, általában közösen töltöttük a szabadban ezen napokat. A locsolkodóim nagy része mindig a családom fiú tagjai, furcsa is lesz, hogy a mostani helyzet miatt nem jöhetnek.
A húsvét kiskoromban teljesen másképp zajlott. Számomra mindig egy izgalmas ünnep volt. Nagyimmal tojást festettünk, anyának segítettem fonott kalácsot sütni. Mindig nagy volt a sürgés forgás, a rokonok és vendégek jöttek-mentek nálunk. Ennél az ünnepnél a töltött tojás, a főtt sonka és a sok sütemény a kedvencem. Régen húsvét hétfő reggelén arra ébredtem, hogy apa jó sok vízzel kilocsolt az ágyból. Így felnőttként már azt jelenti számomra, hogy összeül a család, együtt főzünk, eszünk, beszélgetünk, nevetgélünk, egyszóval jól érezzük magunkat.
– Tekintettel a jelen helyzetre, idén hogyan készülsz a húsvétra?
– Mindenképp szűk családi körben ünneplünk, ugyanis a nagyszülőkkel a kialakult helyzet miatt nem találkozunk, így óvjuk egymás egészségét. Anyával azért készülünk húsvéti dekorációkkal és finomságokkal, de biztos más hangulatú lesz az idei húsvéti ünnep. Remélhetőleg a barátom és az apukám meglocsol, hogy el ne hervadjak.
– Mik a terveid jövőre?
– Jövőre kezdem a végzős évemet az egyetemen, ami biztos sok koncentrációt, tanulást igényel. A sportolói pályafutásomat is mindenképp szeretném tovább folytatni. Tehát feladatom bőven lesz, de nincs lehetetlen, csak tehetetlen.