Napjaink egyik legjelentősebb sztártörténésze szerint a mostani járvány az Európai Unió nagy tesztje is, ha pedig a tagállamok nem működnek együtt a válság leküzdésében és bezárkóznak, az megnehezíti a leküzdését. A koronavírus idején a vallási tekintély helyébe a tudományos tekintély lépett, és ez így is marad – véli.
Koronavírus-világjárvány
Már kétmilliónál jár a koronavírussal megfertőzöttek száma a világon, több mint százezren vesztették életüket a betegség miatt, a gazdasági hatások pedig felbecsülhetetlenek. Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartson velünk, olvassa cikksorozatunkat.
Interjút adott a Magyar Nemzetnek Yuval Noah Harari történésszel, aki úgy véli, a koronavírus-járvány után új világrend alakul ki. Véleménye szerint az elkövetkező hetekben a kormányoknak és az átlagembereknek is számos olyan fontos döntést kell meghozniuk, amelyek alakítják a jövőt.
Szabadságunkban áll, hogy megválasszuk, milyen irányban indulunk el. Például az egyes országok dönthetnek úgy, hogy nemzeti elszigeteltségben maradnak, mindegyikük csak önmagával törődik, nem működik együtt másokkal, nem oszt meg információkat és harcol a szűkös egészségügyi felszerelésekért. Ez megnehezíti a járvány leküzdését, továbbá egy széthulló, ellenséges világot eredményez, amint vége a járványnak.
A másik út az együttműködés, a szolidaritás szellemében. Ez felgyorsítja a Covid–19 elleni harcot és békés világhoz vezet. Nem tudom megmondani, melyik lesz a tényleges irány. De amikor az amerikai elnök az Egészségügyi Világszervezetet támadja, akkor az első utat tapossa” – mondta.
A kormányhű napilap újságírója rákérdezett Európára, valamint arra is, hogy mi a helyzet Kína segítségével, hiszen sok védőfelszerelés onnan érkezik. Harari szerint a járvány az Európai Unió nagy tesztje.
“Ha a tagállamok nem segítenek egymásnak, csak acsarkodnak és saját magukkal törődnek, az lerombolhatja az uniót. Ezt egy veszélyhelyzetben nem lehet megengedni. Ám ha közös erőfeszítéssel osztják meg az erőforrásokat és az információkat, és ehhez közös gazdaságpolitikát is rendelnek, akkor az EU megerősödve jöhet ki a járványból. Jó dolognak tartom, hogy Oroszország és Kína segít más országokat, minden segítség jól jön. De a tudomásom szerint az EU-n belül is akad segítség, Németország például fogad francia betegeket. És vannak erőfeszítések egy közös gazdaságpolitika kialakítására is” – mondta.
António Guterres ENSZ-főtitkár korábban úgy fogalmazott, 1945 – tehát a második világháború vége – óta ez a járvány a legnagyobb kihívás, Harari azonban erre csak annyit felelt, nagy kihívás, az biztos, de történészként úgy véli, a hidegháború rosszabb volt. Majd azt mondta az újságírónak, hogy:
gondoljon csak a saját országára! Magyarország is többet szenvedett a kommunista diktatúra évtizedei alatt, mint attól, hogy pár hétre vagy hónapra az otthonaikba szorulnak a polgárai.
Hozzátette azonban, óriási kihívást jelent a járvány, amely azonban nemcsak válságot eredményez, hanem a lehetőséget is felvillantja. Úgy véli, ha megfelelően kezeljük a válságot, egy jobb világ jöhet létre belőle.
“Egy szolidárisabb, gazdaságilag erősebb, bizalommal telibb világ. Meg lehetett figyelni az elmúlt hetekben, milyen bizalommal fordulnak az emberek a tudomány, a tudósok felé világszerte. Azelőtt rengeteg támadás érte a tudomány képviselőit, akikre azt mondták, szűk elitet alkotnak, elszakadtak a társadalomtól. Összeesküvés-elméletek kaptak lábra. De most a tudósok felé fordul a világ. Izraelben bezárták a zsinagógákat, Iránban a mecseteket, az egész világon a templomokat, a vallási tekintély helyébe a tudományos tekintély lépett.” Szerinte ez a felismerés a válság után is velünk marad, és a tudósok véleményét más területeken is komolyabban fogják venni.
A Sapiens – Az emberiség rövid története és a Homo Deus – A holnap rövid története – magyarul is megjelent – sikerkönyvek szerzője a Financial Times oldalán már leírta gondolatait a járvány hatásairól, illetve arról, milyen lesz a világ a vírus után – ennek magyar fordítását a hvg360 oldalán olvashatja.
Harari – amikor még lehetett utazni – Magyarországon is járt már, a CEU-n tartott előadásában egyszer sem ejtette ki Orbán Viktor nevét, bár a hallgatósága sokszor gondolhatta, róla beszélt, főleg, amikor azt mondta, erős nemzeti érzelmek idején diktatúra és polgárháború jöhet.