Teljesen egyértelmű,
ezért talán kevésebb szó esik arról, hogy az MLSZ döntése értelmében nem csak a felnőtt-, hanem az utánpótlás-bajnokságok is szünetelnek jelenleg, így a DVTK korosztályos labdarúgói is az otthonukban készülnek a folytatásra. A DVTK Labdarúgó Akadémia edzői – akik az első csapat labdarúgóihoz, stábjához és a DVTK összes dolgozójához hasonlóan lemondtak fizetésük egy részéről
– a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva folyamatosan dolgoznak. Fogarasi Zoltánnal, a DVTK LA igazgatójával beszélgettünk.- A DVTK Edzőközpont nem zárt be teljesen, mert a fű sem áll meg a növésben. Hogy néznek ki most a hétköznapok?
– Eltelt lassan egy hónap, amióta nem pattog a labda az akadémián, és mindenki élettere kissé leszűkült. Személy szerint én is nagyon nehezen élem meg ezt a helyzetet, mert nincs attól jobb érzés, mint amikor azt látom, hogy csupa-csupa mosolygós, vidám, fiatal futballistával népesednek be a pályáink, akik tervszerű munkával és felkészült szakemberek irányításával bontogatják szárnyaikat.
A mostani helyzetben természetesen állandó ügyeletet tartunk, Benczés Miklós sportigazgató és jómagam is folyamatosan bent vagyunk az épületben, hiszen a home office-ban dolgozó kollégák – akik otthonról irányítják és felügyelik a játékosok egyéni edzéseit – munkájának a nyomon követése, értékelése, az aktuális feladatok továbbítása, a videós konferenciák megtartása, a menedzsmenttel történő folyamatos egyeztetés, valamint a jövő tervezése mindennapi munkát jelent. Dolgoznak a takarító személyzet munkatársai is, akik folyamatosan fertőtlenítik az épületet, rajtuk igazán nem múlik, hogy megfelelő higiéniai körülmények között folytatódjon majd a munka. És nézzük a dolgok pozitív oldalát, ez a kényszerszünet egyben lehetőséget ad a pályáink felújítására és karbantartására is, amelyek így kiváló minőségben várják a visszatérő fiatalokat.
– Egy felnőtt is sokszor nehezen fogadja el a bezártságot, hogyan viselik a gyerekek?
– Az idő múlásával és a visszajelzések alapján már mindenki (játékos, szülő, edző) várja az újrakezdést, hiszen a négy fal között vagy a kertben végzett egyéni labdás edzések, a monoton futások, egyéni funkcionális tréningek mégsem helyettesítik mindazt, amire egy labdarúgónak szüksége van. Mindenkinek hiányzik a csapatedzés, az öltöző hangulata, a társak jelenléte, az edzők által személyesen felügyelt és irányított szakmai munka. Megtettem már egy akadémiai körlevél formájában, de most a nyilvánosság előtt is szeretném újfent megköszönni a szülőknek, hogy a mindennapokban az egyéb napi teendőik mellett kellő időt és odafigyelést fordítanak gyermekeik sportolására, hogy a megváltozott helyzetben itt is helyt tudjanak állni. Akár a tanulásról, akár sportról beszélünk, biztos vagyok benne, hogy a most szerzett tapasztalatok és tudás nagymértékben járulnak hozzá minden gyermek fejlődéséhez, hiszen számukra részben vagy teljesen új dolgokat ismernek meg.
Ez az alkalmazkodás mindannyiunkra nagy feladatot ró, vezetőkre, edzőkre és természetesen a szülőkre is. Próbáltuk egy olyan rendszert kialakítani, amit a napi szintű visszacsatolások és az ezekből leszűrt tapasztalataink alapján folyamatosan finomítunk, javítunk. Ehhez viszont mindenki türelmére és nyitottságára szükségünk van. Minden edző arra törekszik, hogy a lehető legjobb választ és legtöbb támogatást tudja adni a felmerülő kérdésekre. Ennek megfelelően edzőink természetesen napi kapcsolatban állnak a játékosokkal és a szülőkkel is.
– Milyen feladatokat kapnak az utánpótlás csapatok játékosai? Hogyan lehet ezek betartását ellenőrizni?
– Amióta megalkották ezt a csodálatos játékot, amit labdarúgásnak hívnak, nem fordult még elő, hogy a csapattársak egymástól elkülönítve készüljenek. Erre a lehetetlen helyzetre kellet megtalálnunk a legjobb megoldást méghozzá néhány nap alatt.
A kialakult helyzetben is törekednünk kell arra, hogy a játékosok technikai, taktikai, fizikális és mentális felkészültségét továbbra is magas szinten tartsuk. Az edzőink által kiküldött korosztályspecifikus – a képzés előbb említett négy szegmensét érintő – feladatok egy nagyon jól szervezett rendszer keretén belül lettek összeállítva, amelyek a megváltozott helyzetben is biztosítják a megfelelő szakmai munkát. A feladatok ismertetésén és a rendszeres kommunikáción kívül nagyon fontos része ennek a folyamatnak a visszacsatolás, az elvégzett munka ellenőrzése is. Ez alapján a játékosok, illetve a szülők által elküldött videók szoros összefüggésben állnak az akadémia jelenlegi szakmai működésével, illetve megfelelő lehetőséget teremtenek az edzőink számára, hogy kontrollálják az elvégzett munkát, majd kiértékelve azt pontos visszacsatolást adjanak a fiatal labdarúgóinknak a hibajavítás tekintetében is. A beérkezett napi edzésanyagok végül Vámosi László posztorientált képzést vezető edzőhöz kerülnek, aki a végső értékelést, illetve az adatok biztonságos tárolását is elvégzi. Az összesítések alapján leszűri a tapasztalatokat, ennek megfelelően tervezi meg a következő hét/hetek munkáját. Kihangsúlyozom, hogy az otthoni labdás edzések egyike sem vizsga, így természetesen az is előfordulhat, hogy a gyakorlatok nem mindig sikerülnek, ami nem baj, mert tanulni csak a hibákból lehet, míg fejlődni pedig a rendszeres gyakorlás folyamán. Éppen ezért nem szeretnénk felesleges nyomást helyezni sem a szülőkre, sem pedig a játékosokra azáltal, hogy minden felvételnek tökéletesnek kell lennie. Összegzésként elmondhatom, hogy nagyon rövid idő alatt sikerült létrehozni egy olyan rendszert, ami a megváltozott körülmények mellett is fejlesztő hatással lehet a játékosainkra mind a 13 korosztályunkat illetően.
Itt szeretném elmondani, hogy az edzőink home office munkája korántsem a pihenésről szól, hiszen az eddig jól megszokott hétköznapokat kell teljesen újraépíteniük (például teljes videotárat hoztak létre, aminek segítségével otthon is tudnak edzeni a fiatalok – a szerk.). A korosztályos stábtagok napi szinten kapcsolatban állnak egymással, hiszen az edzések tervezése, azok kiküldése, majd a visszaküldött videók kiértékelése összehangolt, és napi szinten is teljes értékű munkát követel minden kolléga részéről. Csapaton belül minden játékost egyénileg kell értékelniük az edzőknek, ami az alaposságon túl igen időigényes munka. Az első hetek után az edzőinknél is kialakult a napirend-alapú munka, ami magában foglalja a játékosok egyéni munkájának az irányításán túl a stábon belüli és a szekcióvezetőkkel folytatott videós konferenciákat és az egyéni egyeztetéseket is.
– A DVTK vezetősége, az első csapat szakmai stábja és a labdarúgó csapat tagjai egyhangúan lemondtak bérük 30 százalékáról. Mi a helyzet a klub többi dolgozójával, az utánpótlás edzőkkel, masszőrökkel, és a háttérszemélyzet többi tagjával?
– A DVTK menedzsmentje annak érdekében, hogy az akadémia operációját is egyben tudja tartani bércsökkentést javasolt, amit a kollégák kivétel nélkül elfogadtak. Ennek mértéke sávosan lett meghatározva. Nagyon örülök annak, és büszke is vagyok rá, hogy az akadémia dolgozói magukénak érzik a DVTK-nál végzett munkájukat, így a jelentősebb bércsökkentés mellett is ugyanolyan szakmai színvonalon folytatják a munkát, mint eddig tették, hiszen az alapelvünk a nehézségek ellenére sem változott: továbbra is a játékosaink egyéni fejlődése áll a középpontban. Azok a kollégák, akiknek a munkája nem végezhető el otthoni körülmények között, a szabadságukat töltik mindaddig, amíg a kinti foglalkozások újra nem indulnak. Összességében elmondható, hogy a DVTK-család egységesen részt vállalt a klub gazdasági helyzetének a megszilárdításában.
– A legrosszabb a jelen helyzetben a bizonytalanság, de gondolom, hogy több forgatókönyv is kidolgozásra került már. Te hogyan készülsz, mikor kezdődhet el ismét a közös munka?
– Természetesen több verziót is kidolgoztunk már a folytatásra. Amellett, hogy legfontosabb a játékosaink és családtagjainak a biztonsága, a közös munka újrakezdése jelenleg nem időzíthető. Létezik egy forgatókönyvünk arra az esetre, ha a bajnokság újraindul, de arra is, hogy az új szezonra történő hosszú felkészülésbe kezdünk majd bele a visszatéréskor. A törvény ugyan lehetőséget biztosít a kiscsoportos edzések megtartására, erre is felkészültünk már, de ez is csak abban az esetben indulhat meg, ha a járványügyi helyzet mindezt biztonságosan lehetővé teszi. Véleményem szerint a komplex, nagylétszámú csapatedzések majd akkor indulhatnak el, ha az iskolák is újra megnyitják a kapuikat, ami azt jelentené, hogy a közvetlen járványveszély elmúlt, és újra közösségbe engedhetőek a gyerekek.
– Mivel az utánpótlás-sportolóknak iskolába is kell majd járniuk a vészhelyzet elmúltával, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen formában folytatódnak a pontvadászatok, és az sem mindegy, hogy mikor kezdődik a következő idény. Látsz arra esélyt, hogy befejeződjenek az utánpótlás bajnokságok, le lehet majd játszani szerinted a hátralévő meccseket?
– Ahogy az előbb is említettem már, biztosat senki sem tud mondani az újrakezdéssel kapcsolatosan. Reálisan nézve nem látok sok esélyt az utánpótlás-bajnokságok folytatására, hiszen az általad is említett iskolai elfoglaltságok, a hátralévő mérkőzések száma, illetve ebben az esetben a következő idénykezdethez viszonyított rövid felkészülési idő nem biztos, hogy lehetővé teszi a bajnokságok befejezését. A kérdés csupán az, ha nem folytatódik a bajnokság, akkor a bajnokság jelenlegi állása szerint hirdetnek végeredményt, vagy pedig nem lesz sem feljutó, sem pedig kieső, és jövőre mindenki ugyanabban az osztályban folytatja, ahol most befejezte. Utóbbi megoldás igen hátrányosan érintené az akadémiánkat, hiszen jelen állás szerint az U16-U17-es bajnokságban az összesített eredmények alapján feljutó helyen várjuk a folytatást (méghozzá tetemes előnnyel- a szerk.), így jövőre újra a legjobbak között versenyezhetnénk az előbb említett két korosztály mellett az U19-esekkel is.
Azonban amíg a járványhelyzet fennáll, azt tartom a legfontosabbnak, hogy mindenki vigyázzon magára, szeretteire. Tartsuk be a kormány által előírt szabályokat, és ha tehetjük, maradjunk otthon, így az újrakezdés is egészségesen indulhat majd meg.