AZ ORVOSOKAT, ÁPOLÓKAT TEHERMENTESÍTIK ÍGY.
Ha ugyanis csökkentik a kórházi dolgozók kontaktusszámát, a fertőzés lehetősége is csökken. Gulyás Gergely egyébként 150-200 fertőzött egészségügyi dolgozóról beszélt csütörtökön, de sokan vannak karanténban is a kórházi dolgozók közül.
Hasonlóan gondolja Rékassy Balázs is, aki az egészségügyi dolgozók védelme mellett még három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a rohamtempójú ágyfelszabadítás mögé:
A kormány rendelkezésére álló adatai előrevetítenek egy olyan mértékű robbanást, amihez a jelenleginél sokkal több ágyra lehet szükség, és ezért kell ilyen gyorsan kiüríteni a kórházakat. „Ha ez így van, szeretnénk látni a számokat és a kalkulációkat, ami alapján ez kijött” – fogalmazott a szakember. A nyilvánosan elérhető adatok alapján ugyanis az ellátórendszer képes lenne kezelni a vírust.
Vagy az is lehet Rékassy szerint, hogy a kormány egyszerűen csak elszámolta magát, és ez egy téves intézkedés. „Akkor viszont a tévedést be kell ismerni, le kell vonni a konzekvenciákat, és korrigálni kell. Ez azt jelenti, hogy fokozatosan, több fázisban kell az ágyakat felszabadítani, nem pedig pár nap alatt az összeset.”
Szakmai körökben terjed az a nézet is, folytatja a közgazdász, hogy Magyarországon eddig is túl magas volt a kórházi ágyak száma. „Régóta beszélünk arról, hogy csökkenteni kellene a kórházak és a kórházi ágyak számát.” Ezt viszont azért nem lehet csak úgy meglépni egyik percről a másikra, mert nem áll rá készen az alapellátás. Jelentős fejlesztésekre szorulna a gondozói- és háziorvosi ellátás, hogy otthon tudjanak maradni a krónikus betegek.
Nincs meg a háttér az otthonápolásra
GULYÁS GERGELY VISZONT AZT MONDTA, EGYELŐRE NEM TERVEZIK ÁTALAKÍTANI AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁST.
Így nem látni, mi lesz azokkal a krónikus betegekkel, akiket most kiraknak a kórházakból. Ahhoz, hogy valami esélyük legyen a gyógyulásra, vagy legalábbis állapotuk szinten tartására, sürgősen fejleszteni kell az alapellátást, mondja Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász.
Jelen felkészültségi állapotban ugyanis megoldhatatlan problémát jelent a családoknak és a kórházon kívüli ellátórendszernek, hogy hirtelen durván 15 ezer emberről kell gondoskodni, tette hozzá a Semmelweis egyetem munkatársa.
Sürgősen fel kéne venni embereket az otthoni szakápoláshoz, és meg kell emelni a vizitek számát is.
Mint mondja, a kormány döntésével a háziorvosoknak is többletfeladatai lesznek, hiszen a betegeket otthonukban nagyobb számban kell felkeresni. Így szerinte mind az ápolói, mind a háziorvosi rendszert azonnal meg kell erősíteni, és ellátni kellő mennyiségű védőfelszereléssel, beleértve ebbe a védőruházatot is.
Rengeteg kétségbeesett olvasó kereste meg az Indexet az elmúlt napokban, akik elmesélték hogy zajlott a kiürítés. „El sem tudom képzeni, hogy most mit csináljak” – fogalmazott egy férfi, akinek a 85 éves édesapját tették ki az egyik észak-magyarországi kórházból. Egyszer csak kapott egy telefonhívást, hogy haza kell vinni a beteg rokonukat. Az idős férfi nemrég stroke-ot kapott, és fél oldalára lebénult, jelenleg is magatehetetlenül, infúzióra kötve fekszik. A fiának 200 kilométerről kellene megoldani az otthoni ellátását.
„Van ezen kívül egy etikai probléma is – fogalmaz Sinkó Eszter. –
Egy nem koronavírusos beteg miért kerül hátrányba egy koronavírusos beteggel szemben? Milyen alapon nem kapja meg a szükséges ellátást például egy orvosi rehabilitációra szoruló amputált beteg?
Már a korlátozások feloldására készülhetnek
A közgazdász szerint sokan értetlenkedve állnak az intézkedés előtt, ami a kormány részéről túlzott mértékű óvatosságra utal.
HOGY PONTOSAN MI LEHET A CÉL AZ ÓVATOSKODÁSON TÚL, NEM TUDNI, DE SINKÓ SZERINT AZ IS ELKÉPZELHETŐ, HOGY FOKOZATOSAN FEL AKARJÁK OLDANI A KORLÁTOZÁSOKAT, ÍGY ÚJRA TUD INDULNI A GAZDASÁG IS.
Az eddigi korlátozásokkal időt nyert a kormány, hogy felkészítse a kórházakat a járvány berobbanására, bár Sinkó szerint még ez sem elégséges magyarázat arra, miért kell ekkora kapacitást tartalékolni a növekvő számú koronavírusos betegekre vonatkozóan.
A nemzetközi adatok nem mutatnak ekkora többletigényt
– állítja. Talán a célként kitűzött 8 ezer lélegeztetőgép alapján számoltak a teljes kapacitásigényre.
Magyarországon amúgy is sok ágy van nemzetközi összehasonlításban, így példátlanul magas szám Sinkó szerint hatvan százalékot elvenni. Igaz, eddig se volt teljes a kórházi férőhelyek kihasználtsága, Rékassy 15-20 ezerre becsüli az üres ágyak számát, míg Gulyás szerint az ágyak 31-32 százaléka nincs kihasználva.
A kiürítést szintén segítheti, hogy az előre tervezhető, nem sürgős műtéteket hetek óta elhalasztják. Az egyik megyei kórház névtelenséget kérő dolgozója például azt mesélte, náluk áprilisban csak három komolyabb, altatásos műtétet végeztek, míg azelőtt 10-12 ilyen volt naponta.