A szociális ágazat dolgozói március eleje óta ostromolják a kormányt, hogy gondoskodjon a védőfelszerelésekről az intézményekben, ellenkező esetben katasztrófák történnek. Jelenleg az idősotthonokban a legelterjedtebb a koronavírus járvány, az idős áldozatok mellett a nővérek körében is 15-20 százalékos a fertőzöttség.
Változatlanul hiány van a védőfelszerelésekben a közszféra minden területén – adott számot a HVG-nek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné, miután a kormánytól több mint egy hónapja nem kaptak választ március 11-ei jelzésükre, miszerint veszélyben vannak mindazok a munkavállalók, akik a szociális szférában dolgoznak, valamint az állami és önkormányzati hivatalokban közvetlenül találkoznak az ügyfelekkel. Ez vonatkozik az idősotthonok, a gyermekvédelmi szakellátás, a fogyatékkal élők, a hajléktalanellátás munkavállalóira, valamint a jelenleg is napi 4800 új állástalant fogadó munkaügyi hivatalok vagy akár a veszélyhelyzet idején is működő földhivatalok dolgozóira.
Miután a veszélyhelyzet idején elvárt otthoni munkavégzés ezekben a szakmákban nem megvalósítható, magára a korlátozó intézkedésekre pedig éppen a járványveszély ad okot, ezért az MKKSZ a védőfelszerelés mellett veszélyességi pótlék bevezetését is elvárja a kormánytól az érintett munkavállalók számára. A szociális ellátásban a nettó átlagkereset még a 120 ezer forintot sem éri el, tehát az esetükben gyakorlatilag csak a hivatástudat az, ami miatt még mindig elvégzik a munkájukat.
Több idősotthonban például úgy döntöttek a nővérek, hogy – az olasz orvosok példáját alapul véve, akik a kórházakban szállásolták el magukat –, kéthetes váltásban beköltöznek az otthonba, hogy ezzel is csökkentsék a fertőzés veszélyét, így a családjukkal csak telefonon és Skype-on tartják a kapcsolatot.
Ilyen körülmények között az érdekvédelmi szervezet olyan törvénymódosítást vár el, amely kimondja, hogy járványveszély idején a dolgozókat a közalkalmazott illetménye, a köztisztviselő alapilletménye, illetve a munkavállaló alapbére száz százalékának megfelelő összegű pótlék illeti meg. A szakszervezet logikáját az támasztja alá, hogy jogszabály mondja ki: a munkáltató, adott esetben a kormány kártérítési felelősséggel tartozik, ha nem váltja meg pénzzel a munkával együtt járó egészségügyi kockázatot. Pótlék illeti meg a hasonló helyzetben dolgozókat Németországban, Finnországban vagy Dániában is, a tesztelésről már nem is beszélve.
Az állam felelősségét a jogszabályok is előírják, erre éppen ellenzéki képviselők hívták fel a figyelmet. Az MSZP három képviselője április 16-án személyesen kereste fel azt a raktárt, amelyet a Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft. ajánlott fel az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak, és ahol az állam által beszerzett védőfelszereléseket tárolják. Az ellenzéki képviselők azt tapasztalták, hogy két hete állnak ott a raklapok, de arra nem kaptak választ, hogy miért nem vitték még ki azokat az ellátóhelyekre.
Korózs Lajos szocialista képviselő ugyanakkor elmondta, hogy egy kormányrendelet (18/1998.) világosan előírja, hogy járványveszély esetén a kormányhivatalok és a járási hivataloknak kell gondoskodniuk a fertőzés leküzdéséhez szükséges anyagokról és eszközökről. Tehát nem az intézményeknek és nem az önkormányzatoknak.
Az MKKSZ részéről azt mondják, készek perre vinni az ügyeket, ha tagjaik közül bárki megbetegszik, miközben a kormány nem garantált elég védőfelszerelést, és nem fizetett veszélyességi pótlékot. Felvetésükre több mint egy hónapja sem a kormány, sem pedig a kormánypártok nem reagáltak.