Mindebből rendkívül fontos következmények fakadnak Miskolc számára.

• Időben fel kell készülnie arra, hogy két nagy áramlási csatorna metszéspontjaként a találkozásokból származó potenciált minél jobban hasznosítani tudja, Az autópályákon két-két irányban dübörgő forgalom önmagában csak környezet és zajterhelést jelent, ám az áru-a technológia és a gondolatcserének fzikai helyszínekre van szüksége. Ot, ahol ennek az infrastrukturális, logisztkai feltételei adotak, új szereplőtpusok sora választhatja az állandó jelenlétet (különösképpen akkor, ha ehhez megfelelő életminőséget is társíthat), és nagy perspektvát hordoznak az új eseménytpusok, amelyek alkalmi odautazást, de magas intenzitású fogyasztást jelentenek. • Mivel a tőle Keletre és Dél-keletre fekvő területek, a Tisza-Kárpát régió számára Miskolc a nyugat kapu, a városnak ebből a szempontból is elementáris érdeke a magas konszolidációs szint és az ebből fakadó előnyök megtartása. S ehhez nem a közvetlen nyugat szomszédsági tengelyt (Szczecin – Wroclaw – Ostrava – Budapest – Kecskemét – Szeged – Temesvár), hanem az egy tempóval annál is korábban konvergáló héjat (Rostock – Berlin – Prága – Brno – Pozsony – Győr – Szombathely – Ljubljana) kell igazodási pontként, benchmarkként választania. Mert ha a technológiai és gazdasági folyamatok miat a gazdagság széterülése és a felzárkózás gyorsabb is lesz, a jövedelemszintekben és a termelékenységben ez sokkal később fog látszani, mint a konszolidáltságban és a relatv életminőségben. (Ha a jelenlegi tendenciák kitartanak, 2050 és 2060 közöt érhetk el a német átlagszintet például a V4-ek, de kedvezőbb helyzetű térségeik és városaik már korábban is).

A ketővel nyugatabbra lévő konvergenciaszomszédhoz igazítva tudatosan magasabbra húzot minőségek (legyenek azok városképiek, közlekedésiek, ellátotsággal és szolgáltatáskínálatal, kulturális miliővel, egészségüggyel kapcsolatosak) megteremtése és fenntartása teszik Miskolc regionális gravitációs pont szerepét hitelessé és megkérdőjelezhetetlenné. A város egyik történelmi esélye az, hogy kivívja és megtartja a tőle Keletre elhelyezkedő területek számára a minden ízében tovább hálózatosodó, és déli és kelet irányban bővülő európai magterülethez és a globális értékláncokhoz való alkalmi, virtuális vagy tartós csatlakozás fzikailag legkönnyebben elérhető csomópontja szerepet. Vagyis a szakadatlan és erőltetet „felfelé nivellálás” az érdemi kitörési és versenyelőny-fokozó beavatkozási pont: a rések betömködése „alul”, a felzárkóztatás-túlsúly, az értéklánc alacsony szintjeinek élénkítése önmagában nem. Ha a felfelé nivellálás sikeres, annak következményeként sokkal könnyebben elérhetőek lesznek olyan progresszív célok is, amelyek közvetlenül kitűzve tompítanák e stratégia élességét.

• Ezt a szerepet tökéletesen ki tudja szolgálni az erősödő „új gazdaság”, mert az természeténél fogva a globális piacra orientált, miközben a fejlesztés-igény és a céges jelenlét miat szükségszerűen lokalizált is. Információs, inkubációs, akcelerációs (növekedés-gyorsítási) előnyök nyújtójaként Miskolc (többek közöt) a Tisza-Kárpát régiónak a digitális gazdaságra, automatzációra, robotzációra nyíló üzlet és technológiai kapuja lehet. S mindehhez természetes felhajtóerőt biztosíthat, ha sikerül a régió lakói számára vonzó turisztkai és egyetemjárási célpontá tenni a várost. 12 Amennyiben Miskolc víziójának részévé válik a Tisza-Kárpát régió, a jövőépítés könnyűszerrel lefordítható beavatkozásokra, projektre, tervezési egységekre – részben a jelenlegi kulturális, gazdasági és turiszt kai koncepciók speciális, e régióra szabot kiegészítéseivel. Ne felejtsük el továbbá, hogy ennek a régiónak lakosságarányosan 12,5 %-át maga a miskolci kistérség, Magyarország második legnagyobb kistérsége teszi ki: így a közvetlen környezetben is jól tesztelhető mindaz, ami az egész, mult kulturális régió kisvárosi és falusi jellegű népessége mobilis részének kínálható.

S mivel a miskolci kistérség is felismerte már, hogy nem bízhat abban, hogy valamilyen irányítot tőkeáramlás „kívülről” hoz jelentős változást a fejlődési lehetőségekben: csakis a belső potenciálokra alapozhat (vízi-és ökoturizmus, lépések a kertváros-övezet é válás felé, biotermékek, termelő-fogyasztó rövid ellátási láncok, egyetemi kapcsolatok, terület nyújtása új befektetési zónákhoz), ez teszi a belső agglomerációs gyűrűt kiemelt fejlesztési f gyelemre érdemessé Miskolc számára is. Miskolci kistérség – belső és külső agglomerációs gyűrű Forrás: Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása Terüle� ejlesztési Koncepció 2007-2013 (részlet)