Orvosi kamara: Az ország orvosai nem katonák, nem parancsokat teljesítenek

A Magyar Orvosi Kamara

több „korrekciós lépésre” tett javaslatot az operatív törzsnek a koronavírus-járvány következő szakasznak kezeléséhez. A MOK honlapján megjelent, Kincses Gyula kamarai elnök által aláírt levél üdvözli a kormány eddigi intézkedéseit a járvány megfékezésére. A kamara szerint sikeresnek tarthatók a rendészeti intézkedések, amelyekkel megakadályozták a járvány robbanásszerű terjedését. A testület úgy látja, a nemzetközi példákat követve

A KORLÁTOZÁSOK KÉSŐBB MÁR ÓVATOSAN LAZÍTHATÓK LESZNEK, DE CSAK SZÉLES KÖRŰ, INTENZÍV TESZTELÉS ÉS A KONTAKTSZEMÉLYEK ALAPOS FELDERÍTÉSE ÉS IZOLÁCIÓJA MELLETT.

A kamara szerint ugyanakkor a járvány egészségügyi, szakmai intézkedéseinél átláthatóságra, korrekt adatokra és azon nyugvó megfontolt szakmai döntéshozatalra van szükség. A MOK szerint nagyszámú, súlyos állapotú beteg intenzív osztályos ellátásához önmagában az ellátórendszer átalakítása, valamint a lélegeztetőgépek számának emelése nem elegendő. Sok más eszközre és sok – több tízezer – szakemberre is szükség lenne, amelyek és akik kiállítására a jelenlegi magyar egészségügyi ellátórendszer nem képes.

A Magyar Orvosi Kamara javaslatai az operatív törzsnek:

Új betegutak, központi diszpécserszolgálat – Most sem a betegek, sem az orvosok nem tudják pontosan, hogy milyen ellátások hol érhetőek el, a szakrendelők nagy része leállt, ez a kapacitás a 65 év feletti orvosok hiányában csak részlegesen pótolható. A MOK egy 24 órás diszpécserszolgálat létrehozását javasolja a régiós szakrendelői és kórházi ellátások koordinálására és a betegek tájékoztatására.
A normál betegellátás újraindítása: „A járvány kapcsán a normál egészségügyi ellátások hiánya miatt bekövetkező esetleges egészségkárosodások és halálozások ismeretlen mértékűek” – olvasható a levélben. Az elektív beavatkozások jelentős hányada nem halasztható hosszú ideig. „A jelenlegi helyzetben sajnos reális veszély, hogy a „szokásos” betegségek elmaradó ellátásából adódó tartós egészségromlás és emelkedő halálozás meghaladja a járvány által okozott egészségveszteséget”. A MOK ezért szakmai ajánlások kidolgozását javasolja a nem vírusfertőzött betegek járvány alatti ellátására.
Sokkal átfogóbb tesztelés: A Kamara a járvány kezelésére a “tartós elfojtás” stratégiáját látja célszerűnek. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy sokkal több tesztet végezzenek el (alapvetően PCR módszerrel) a fertőzöttek azonosítására. A MOK elsősorban a koronavírus-fertőzés jellemző tüneteit mutató betegeket, egészségügyi dolgozókat, idősotthoni gondozottakat, 65 évnél idősebb krónikus betegeket, a fontos munkahelyeken vagy a bentlakásos intézményekben dolgozókat tesztelné. A tünetmentes emberek közül csak azokat tesztelnék, akik fertőzött személlyel érintkeztek vagy olyan közösségben vannak, ahol előfordul a COVID-19 betegség. Ezen kívül véletlen mintavétellel a lakosság fertőzöttségének rendszeres felmérését is javasolják, hogy a járványügyi és egyéb korlátozó intézkedések hatását pontosabban lehessen követni.
A kontaktok alapos felkutatása – A felmerülő feladatok mennyiségétől függően akár 100–200, több személyből álló járványügyi felderítő munkacsoportok felállítását javasolják. A kontaktkutatásnál a mobiltelefonok cellainformációt is lekérhetnék.
Szigorú izoláció (karantén) „A korlátozó intézkedések fokozatos és részleges feloldásának, a gazdasági aktivitás és a mindennapi élet szokásoshoz közelítő visszaállításának alapfeltétele a rizikót jelentő személyek nagyon szigorú izolációja.” A MOK azt javasolja, hogy a jelenleg meghatározottnál tágabb körben, minden beteget otthon különítsenek el akkor is, ha tesztet nem végeztek.
Arcmaszk kötelező használata – Mivel a fertőzés terjedésének csökkentésére ez az egyik legegyszerűbb és leggazdaságosabb módszer, más országok példájához hasonlóan a MOK is azt javasolja, hogy a nagyobb forgalmú, illetve zárt helyeken (üzletek, tömegközlekedés) mindenki viseljen maszkot.
Egészségügyi kapacitások differenciált átcsoportosítása – A kórházakra most kirótt, az ágyak azonos arányú átcsoportosítását előíró kötelezettségek helyett a MOK azt javasolja, hogy koronavírusos betegeknek szabaddá tett ágyaknál vegyék fuigyelembe az egyes kórházak szakmai profil és ellátási igényeit.
Tegyék átláthatóvá a járvány elleni védekezés stratégiáját – A MOK szerint ez fontos lenne ahhoz, hogy az egészségügyben dolgozók együttműködjenek a járvány kezelésében. „Az ország orvosai nem katonák, nem parancsokat teljesítenek.” Tegyék közzé a fertőzöttek számát, lakhelyét, demográfiai és klinikai adatait, hogy az alkalmas legyen tudományos elemzésre. Az intézményeken belül osztályokra lebontva, legkevesebb egy óra pontossággal legyenek nyilvánosan (on-line) elérhetőek az ágykihasználtságra vontakozó adatok.
Intenzív osztályos ágyak létrehozása – A MOK szerint gépi lélegeztetés csak az intenzív ellátás teljes spektrumát felmutató osztályokon megengedhető, vagyis a lélegeztetőgépek mellé minden, a jelen tudásunk szerint elérhető szervpótló és támogató kezelés biztosítására kell törekedni. „Lélegeztetőgépeket csak akkor lehet és szabad üzemeltetni, ha azok mindegyikéhez biztosítani tudjuk a szükséges egyéb eszközöket, a speciális gyógyszeres kezeléseket és a szakembereket.”
Gyógyszerkészletek tartalékolása – Elegendő mennyiségű tartalék kell a SARS-CoV-2 fertőzésben szenvedő betegek kezeléséhez szükséges gyógyszerekből mind a fertőzöttek ellátása, mind a nem COVID-os betegek gyógyítására.
Megfelelő védelmet nyújtó intézkedéseket minden nyilvános szolgáltatást nyújtó helyen, illetve munkahelyen – A kamara azt javasolja, hogy mérjenek fel minden nyilvános szolgáltatást nyújtó helyet és munkahelyet, lássák el azokat védőeszközökkel vagy alakítsák át, hogy minimalizálják a vírus terjedését az üzletekben bevezetett szabályokhoz hasonlóan.
Nemrég konfliktusba került egymással a Magyar Orvosi Kamara és Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter. A MOK ugyanis azt kérte, hogy ad hoc miniszteri utasítások helyett átláthatóan kommunikáljanak a járványhelyzet miatti átalakításokról. A kamara kifogásolta, hogy nem látnak megalapozott terveket, és a szakmailag indokolatlannak látott, rövid határidejű átszervezések főként a kórházi ágyak kiürítése komoly orvosetikai és lelkiismereti problémákhoz vezettek. Kásler Miklós azzal válaszolt, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) összemossa a politizálást a szakmai kérdésekkel, és bizonytalanságkeltéssel vádolta a szervezetet.