A független magyar újságírók helyzete már a koronavírus-járvány előtt sem volt könnyű, azóta viszont még nehezebbé vált az információszolgáltatás. Újabb kutatás a TASZ-tól.

Koronavírus-világjárvány

Kiszolgáltatott helyzetben vannak a magyar újságírók, ha a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban szeretnének információt szolgáltatni. Az Operatív Törzs napi online sajtótájékoztatóján elvétve válaszolják meg a független médiumok kérdéseit, az információforrások leszűkültek, és a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény is méltatlan helyzetet teremtett, ezt állapította meg a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyorskutatása, amelyet áprilisban végeztek el több független médium képviselőinek megkérdezése után.

Már a járvány előtt baj volt

A TASZ már készített egy hasonló kutatást, amelyet 2020 februárjában hoztak nyilvánosságra, és amely szintén a közhatalom és a független médiumok közötti viszonyt vizsgálta Magyarországon. Ebben az újságírókkal készített mélyinterjúk, konkrét példák, illetve a saját praxisukban előforduló jogi esetek vizsgálata után először állapították meg, hogy a közhatalmat gyakorlók olyan környezetet alakítanak ki, amelyben a sajtó csak jelentős korlátok mellett tud eleget tenni a feladatainak. Példaként említették a sajtó megkereséseinek ignorálását, újságírók nyílt elutasítását és fizikai távoltartását, az újságírókkal szembeni erőszakos és fenyegető fellépést, hiteltelenítést, megbélyegzést, valamint forrásaik megfélemlítését is.

A kutatást 2019 decemberében zárták le, amikor a koronavírus-járvány még nem érte el Magyarországot. Azóta viszont már elfogadta az Országgyűlés a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt is, így 2020. március 30-a után még nehezebb lett az újságírók dolga, ahogy az a TASZ által elvégzett újabb kutatás is mutatja.

A szervezet 2020 áprilisában ismét megkereste azt a 19 médiumot, melyeket az alapkutatás elkészítésekor is. A szervezet a következő kérdésekre várta a választ:

A koronavírus magyarországi megjelenése, valamint a rendkívüli veszélyhelyzet bevezetése óta milyen a viszonyuk a közhatalmi szervekkel?

Érzékelnek-e változást az információ-áramlásban? A rémhírterjesztés bűncselekmény tényállásának módosítása mennyire érinti a munkájukat?

A médiumok válaszai alapján kiderült, hogy az újságírók helyzete még nehezebb lett az eltelt pár hónapban.

Az online sajtótájékoztató lehetetlen helyzete

Az interjúalanyok arról számoltak be, hogy az állami csatornákat és az Operatív törzs sajtótájékoztatóját leszámítva nehezen tudnak hivatalos forrásból információhoz jutni a koronavírussal kapcsolatban, a minisztériumok és egyéb állami intézmények az eddigiekhez képest is ritkábban válaszolnak vagy adnak érdemi választ a független sajtó megkeresésére.

Amíg az Operatív törzs sajtótájékoztatója a funkciójának megfelelően működött, az újságírók még feltehették a kérdéseiket – még ha néha beléjük is fojtották a szót – később viszont már csak egy-egy kérdést volt lehetőségük feltenni. A kutatásban megszólaltatott médiumok képviselői elmondásuk szerint még ezt is elfogadták, még ha kénytelen-kelletlen is.

„Persze tudom, hogy több száz kérdést kapnak és elfogadjuk, hogy ezekre nem lehet egyenként válaszolni

– mondta az egyik megkérdezett.

A fordulat március 15-e után következett be. A nemzeti ünnepen tartott sajtótájékoztatón részt vett a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, Kovács Zoltán, aki a 444.hu újságírójának a vírus tesztelésének protokolljára vonatkozó kérdésére nem válaszolt, mindössze – ahogy a TASZ jelenése fogalmaz – „lekezelő és megalázó hangnemben kioktatta” az újságírót. Mindezt egy olyan időszakban, amikor kiemelten fontos az információt átadása a lakosságnak.

A közhatalom és a független médiumok kapcsolatát csak bonyolította, hogy március 20-ától már csak online lehetett kérdezni az Operatív törzset.

Az új helyzet lehetőséget adott, hogy egyes újságírók, médiumok kérdései ne hangozzanak el, a TASZ-nak két interjúalany is azt mondta, hogy valószínűleg tiltólistára kerültek, mert az online sajtótájékoztató bevezetése óta eddig egyetlen kérdésüket sem válaszolták meg, sem nyilvánosan, sem utólag, írásban.

A TASZ alapkutatásában megjegyzi, hogy az önkormányzatok és a sajtó kapcsolata még ekkor is több városban is pozitív volt, a városvezetők nyitottabbak voltak a sajtóval való kommunikációban, nem a teljes elutasítást választották, még a Klubrádióban is valamivel több kormányzati politikus és szakember szólalhatott meg.

Tájékoztatás, következményekkel

A tájékoztatás központosítása után viszont ez is megváltozott, az önkormányzatok nem tudnak valós és érdemi információt adni a helyi viszonyokról, a koronavírusra vonatkozó állami közérdekű közlemények (például az Országos Mentőszolgálat szóvivőjének otthonmaradásra felhívó szövegei) pedig már a rádióban sem mehettek le.

Ezzel párhuzamosan az újságírók forrásai még jobban beszűkültek, hisz ahogy az interjúalanyok többsége elmondta, az informátoraik még anonim sem vállalják, hogy nyilatkoznak, mert félnek a retorziótól. Leginkább az egészségügyben dolgozók tartanak negatív következményektől, pedig, ha valakik, ők igazán hozzá tudnak járulni, hogy jobban megismerjük a valóságot.

„Nálunk mindenki tudja, hogy ha a sajtóval beszél, annak következménye lesz

– mondta az egyik riportalany.

A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény ráadásul szigorította a Büntető Törvénykönyv rémhírterjesztésről szóló szabályait is. Ezek szerint már nemcsak azok a hamis közlések minősülnek bűncselekménynek (rémhírterjesztésnek), amelyek megzavarhatják a köznyugalmat, hanem azok is, amelyek alkalmasak a – jelen esetben a koronavírus elleni – védekezés eredményességének akadályozására vagy meghiúsítására.

A büntetési tétel is emelkedett, már nem három, hanem legfeljebb öt év szabadságvesztéssel büntethető a cselekmény.

A bűncselekmény tényállása homályos, számos esetben nem fogalmaz egyértelműen, ezért kérdéses, hogy például a több évig elhúzódó eljárásban milyen szempontok alapján mérlegelne és hozna ítéletet a bíróság. Egy-egy cikk megjelenési idejét is nagyban befolyásolta, hogy az újságíróknak már az ügyvédekkel is konzultálniuk kellett.

Volt, hogy ez még a legjobb szándék ellenére sem sikerült, az OT hivatalos tájékoztatója szerint már több mint félszáz ügyben indult büntetőeljárás rémhírterjesztés miatt. Igaz, a TASZ által megkérdezett szerkesztőségek közül csak az oknyomozó Átlátszó.hu főszerkesztője jelezte, hogy ügyvédi felszólítást kaptak.

A kormánypárti média besegít

A közmédia ráadásul elindította a „Leleplezzük az álhíreket” című műsorát, amelyben elsősorban a független médiumok által írt, a kormánnyal szemben kritikus cikkeket mutatnak be „álhírként”, úgy, hogy az érintett szerkesztőségek nem kapnak lehetőséget az elmondottak cáfolására.

„A közmédia riportjait a propagandamédia azonnal átveszi és az információt széles körben terjeszti. A riportok célja egyértelműen a független médiumok nyilvános lejáratása és hiteltelenítése”

– fogalmaz a TASZ jelentésében.

A „hadjáratba” beszálltak a kormánypárti médiumok is, a HírTV-n több publicista is „szájzárat” szorgalmazott a sajtó egyes részeinek, az Index.hu főszerkesztőjével kapcsolatban példuál elhangzott, hogy néhány ilyen rémhírkeltőt látványosan be kéne ültetni egy rendőrautóba és látványosan elvinni, az biztos”.

A kormányközeli Századvég Alapítvány „Fake News Figyelő” oldalt indított, ahol szintén a kormánnyal szemben kritikus, független médiumok által megjelent cikkeket és véleményeket, valamint az ellenzéki pártok, parlamenti képviselőik által a közösségi médiában megjelent posztokat listázzák. Az oldalnak egy, a Századvég által végzett felmérés is megágyazott, amely szerint a magyarok 71%-a úgy látja, hogy bizonyos internetes híroldalak szükségtelenül keltenek pánikot.