Mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet valósított meg az Országgyűlés, mert a mostani törvény szerint nem fordulhat bírósághoz az, akinek nem adják ki egy cég nyilvánosnak tekinthető adatát – ezt mondta ki az Alkotmánybíróság.
Egy magánszemély indított pert, aki közérdekű adatigénylést adott be egy európai uniós forrásból finanszírozott útépítési projekt részletei iránt. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. magántulajdonban álló építőanyag-eladó cégekkel is szerződött, ez utóbbi szerződések adataira vonatkozott az adatigénylés. Csakhogy kiderült: magáncégek esetében a mostani jogszabály szerint nem lehet bírósággal kikényszeríttetni az adatközlést, csak „közfeladatot ellátó” szervezet esetén. Egy vállalkozás esetében legfeljebb „a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárását” lehet kezdeményezni, ami a cégbíróság, ennek pedig nincs értelme, hiszen a cégbíróságnak nincs ilyen hastásköre.
Az Alaptörvény viszont azt mondja: „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával.” Márpedig az uniós pénz is közpénz, amelyből például a panaszos érdeklődését kiváltó (meg nem nevezett) kőszállító céget fizetik. Ezért a pert tárgyaló bíróság kérte az Alkotmánybíróság véleményét.
A testület pedig 8:6 arányban úgy döntött, hogy a mostani szabályozás nincs rendben. Nem a jelenlegi törvény szövege hibás, hanem hiányzik belőle valami: az országgyűlésnek ez év végéig úgy kell módosítania az információszabadság-törvényt, hogy „az adatigény minden tájékoztatásra kötelezettet illetően bíróság előtt érvényesíthető és kikényszeríthető legyen”, tehát akár magánvállalkozásokat is lehessen perelni.