Az egyik legnagyobb
brit bulvárlap, a Daily Mail viszont már megkongatta a vészharangokat, szerintük lógó mellekkel fognak kisétálni a karanténból az otthon melltartó nélkül parádézó nők. (A cikkben megszólaló szakértők egy része fehérneműket gyártó cégeknek dolgozik, ami némileg befolyásolhatta a véleményüket.) Valójában a mellek tartását a genetika, a testsúly, a hízás és a fogyás, a mellek mérete, a terhesség és a szoptatás sokkal inkább befolyásolja, mint a melltartó viselése vagy hanyagolása.
Nem csak egy ruhadarab
Igaz, a melltartó soha nem csak egy ruhadarab volt, a története összekapcsolódott a nők társadalmi szerepének változásaival. Az elődjének tekinthető fűző, ami a melltartónál lényegesen kényelmetlenebb és egyértelműen egészségtelen viselet volt, sem valamilyen divattrendnek, hanem a nők munkába állásának köszönhette a vesztét. Egyszerűen túl kényelmetlen volt, nem lehetett benne dolgozni, rendesen mozogni és szabadon levegőt venni sem. Ráadásul egyre több orvos (köztük az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma) jelezte, hogy mennyire káros viselet. Majd az első világháborúban kapott még egy végső csapást: a hadiiparnak nagy szüksége lett fémre, így azt nem pazarolták többet a fehérneműkre. Ezután kezdődhetett a melltartó diadalútja, melynek alapvető szerepét a nők öltözködésében csak a hatvanas-hetvenes években kérdőjelezték meg.
De a közhiedelemmel ellentétben a feministák nem égettek melltartókat. Az 1968-as Miss America döntője előtt, a szépségverseny elleni tiltakozás során a nők tárgyiasítását szimbolizáló dolgokat, melltartókat, sminkcuccokat, fűzőket, magas sarkú cipőket, Playboy magazinokat dobáltak egy kukába, majd fel akarták gyújtani, de erre nem kaptak engedélyt. A New York Post korabeli cikke a tiltakozást ahhoz hasonlította, amikor a vietnami háborúba behívott férfiak elégették a behívójukat. Innen terjedt el a melltartóégetés legendája, és az a közvélekedés is, hogy a feministák a melltartók legnagyobb ellenségei.
Az igazán kényelmetlen melltartók kora a kilencvenes évek elején jött el, ekkor jelentek meg a merevítős, szivacsos, páncélszerű push up fazonok. És körülbelül ekkortól lett Magyarországon is evidencia (szemben a hetvenes-nyolcvanas évek gyakorlatával), hogy melltartót kortól és mellmérettől függetlenül egy felnőtt nőnek hordania illik, ha nyilvános helyre, pláne munkába megy. Ez az, amit az Y-generáció, vagyis a most a húszas, harmincas éveikben járó nők egyre inkább megkérdőjeleznek. https://index.hu/kultur/eletmod/2020/05/02/melltarto_karanten_koronavirus_jarvany_fehernemu/