A kormányhoz, pláne

a Magyar Nemzeti Bankhoz képest pesszimista jóslatot tett a Népszavában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Varga Mihály pénzügyminiszter korábban azt mondta, három százalékos lehet a gazdasági visszaesés a járvány okozta válság miatt. Parragh viszont azon se lepődne meg, „ha a GDP akár két számjegyű százalékos mértékben zuhanna az idén”.

Elmondása szerint a kormány eredetileg csak a válság által legjobban sújtott szektorokat akarta megmenteni: a turizmus-vendéglátást, a kiskereskedelmet és a fuvarozást. A Kamarának viszont sikerült elérnie, hogy ezt bővítsék, így állt össze a gazdaságvédelmi csomag.

Azt mondta, meglepő módon úgy tűnik, a kis- és közepes vállalkozások akár jobban sikerülhet túlélni ezt a válságot, mint egyes multinacionális cégeknek. „Ennek az az oka, hogy számos esetben összefonódott a családi és a céges vagyon. De azért ez is többnyire csak két-három hónapra elegendő. Ezzel szemben a multiknál a tulajdonos mondjuk, két hétre adja oda a forgótőkét, s utána dönt a további finanszírozásról. A kkv-k továbbélése nagymértékben függ a tulajdonos mentalitásától is. Mondjuk, a járvány alatt az egyik fodrász kinyitja az üzletét még akkor is, ha csak egy vendég néz be hozzá, ugyanakkor a másik mindvégig zárva tart.”

A lap megkérdezte, miért nem támogatják közvetlenül a munka nélkül maradó tömegeket, amire Parragh

elismerte, hogy az álláskeresési járadék összege és folyósításának három hónapos időszaka nehézséget okoz a friss munkanélkülieknek. „De úgy vélem, hogy ez ösztönzi is az érintetteket, hogy igyekezzenek elhelyezkedni, amihez a kormány azzal járul hozzá, hogy a munkahelyek megtartását segíti. Ha meghosszabbítanák a három hónapos segélyezési időt, akkor később ezt már nehéz lenne visszavonni. Mi úgy véljük, ha mégis rövidnek bizonyulna a mostani időtartam, akkor a tapasztalatok birtokában beszélhetünk a meghosszabbításról.”

Parragh, aki elmondása szerint „jó szakmai együttműködést tart fenn” Orbán Viktorral, kritizálta, hogy a felnőttképzés „mostohagyerek” az állam számára, hiszen „adná magát, hogy a fellendült digitális forgalom révén többeket képezzenek át olyan munkakörökre, amelyből hiány van”.

„Ezt az is jelzi, hogy a kormányon belül nem találunk olyan pozíciót, amely ezzel foglalkozna. Pedig a közoktatás mostani tapasztalatait könnyen át lehetne venni”