Készenléti pótlék vagy túlszolgálati díj?
Április 30-án megszületett a KÜSZ-ös ügyekhez kapcsolódó előzetes döntéshozatali eljárásban az EU Bíróságának ítélete.
Az MTI-n (illetve innen átvéve egyes sajtóorgánumokban) már olvashattátok, hogy „egy magyar készenlétis szerint a túlszolgálatát a rendőrség pihenőidőként kezelte és számolta el”.
Nos, ez az „egy” testesítette meg azt a minden megyéből érintett sok(-sok) százat, akik a 2015-2017-ig tartó időszakban a „kerítés” mellett szolgáltak hetekig elszakítva eredeti szolgálati helyükről, otthonuktól, családjuktól, és saját bőrükön tapasztalták meg a kihelyezett szolgálat gyakorlatát… (emlékeztetőül: pihentetésük idején a szálláshely nem volt elhagyható, indulásra kész állapotban kellett állniuk 5-15 percen belül, a fegyvert maguknál kellett tartsák, és egyenruházatukon is esetleg csak könnyíthettek, vagyis szolgálatuk alatt folyamatosan bevethetőségi állapotban voltak. Nem mellékes, hogy országos visszhangot keltettek az elhelyezésükről, szolgálatellátásuk körülményeiről szóló hírek is.)
Voltak megyék, ahol a csapatszolgálati század tagjainak a vonatkozó szabályzat előírásai szerint túlórát fizettek a „rendes” munkáért járó bér mellett, majd karácsony környékén – fizetési felszólítás formájában – visszakövetelte a munkáltató a „jogosulatlanul” felvett pénzt. Más megyékben, valamint a Készenléti Rendőrségnél pedig eleve csak KÜSZ-t fizettek a laktanyában töltött időre. Tették mindezt egy ORFK állásfoglalás alapján.
Mindkét eset kapcsán perek tucatjaiban képviseljük azon tagjainkat, akik vállalták a harcot akár egyik, akár másik ügyben érintettek.
Ezek az ügyek felfüggesztésre kerültek kérelmünkre, amikor a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság perünkben eljáró bírói tanácsa úgy döntött elfogadva indítványunkat, hogy kikéri az EUB döntését ún. előzetes döntéshozatali eljárásban.
https://nemzeti.net/koszonjuk-miskolc-avagy-a-luxemburgi-itelet-15797798.html