Ahogy az influenza, úgy az új koronavírus-fertőzés is leginkább az idős, krónikus betegségben szenvedő vagy legyengült immunrendszerű embereknél lehet halálos, de ez nem jelenti azt, hogy csak rájuk nézve veszélyes. Az ausztrál kutatás szerint pedig az sem mindegy, hogyan számolják az országok a halálozást, hiszen meg kell különböztetni a fertőzés okozta halálozási arányt, illetve az eset szerint halálozási arányt.
Noha az esetek szerint halálozási arány nagyon fontos a szakértők és a közvélemény számára is, de a politikai döntéshozók és a közvélemény másik része is azt sürgeti, hogy essen több szó a fertőzés okozta halálozási arányt. A kettő között nagyon drasztikusan úgy lehet megfogalmazni a különbséget, hogy nem mindegy, hogy valaki a fertőzésbe hal bele, vagy sajnos fertőzés nélkül is hamarosan vége lett volna az életének.
Gideon Meyerowitz-Katz és Lea Merone kutatók mégis megpróbáltak kalkulálni, metaanalízist végeztek, azaz meglévő adatokat elemeztek. A legegyszerűbb dolguk ott volt, ahol nagy számban végeztek teszteket, vagy ahol elég sok adat állt rendelkezésre arról, hányan eshettek már át a megbetegedésen. Így tudták például kiszámolni, hogy New Yorkban, ahol a város negyede áteshetett a betegségen, és a 16 ezer halálesettel számolva a halálozási arány 0.79 százalékos.
A kutatók szerint a megtévesztő lehet ha csak az igazolt esetek számát és a halálozást veszik figyelembe olyan országoknál, ahol csak a súlyos eseteket tesztelik, mert így az enyhébb lefolyású esetek nem kerülnek bele a statisztikába. Azt is felhozták, hogy nagyon eltérő az országok halálozási adata, vagyis hogy hogyan határozzák meg a fertőzés okozta halálozási arányt, ezért a pontosabb adatokhoz mindenképpen szükség lenne egy egységes mutatóra, hogy kiderüljön, hogy mennyire helytállóak a becsléseik.
https://index.hu/techtud/2020/05/08/koronavirus_halalozasi_rata/