(Beszélgetőpartnerünk kérte, hogy a nevét ne tegyük közzé.)
Szemétlerakó volt
Egy Dunántúlon született, húsz éve Miskolcon élő vállalkozóból a város és környezetének szépségei, lehetőségei varázsoltak lokálpatriótát. Mint mesélte, a vár környékén lakik, és kutyáját gyakran sétáltatta a mostani park területén, persze csak amikor lehetett, mert egy rendkívül elhanyagolt, lápos, nádassal, gazzal benőtt szemétlerakó volt ez a rét. Arra gondolt, miért ne lehetne a Bükk lábánál egy „szépséges pihenőhelyet” létrehozni. A régi, papír 200-ason látható volt, hogy valamikor a vár mellett tó terült el, rajta csónakok ringatóztak, az idősebbek pedig arról meséltek, hogy ők bizony még fürödtek a Malomárok által kimosott mederben, és gyönyörködtek a hozzá tartozó vízesésben, kerékben, az idetévedt hattyúkban, kacsákban.
– Utánajártam, és valóban így volt. A tavat az 50-es, 60-as években temették be, agyaggal megvédve az alatta elterülő karsztot. Miskolc lakóinak jelentős része azonban ma is innen, a Tavi-forrásból kapja az ivóvizet, tehát vízvédelmi területről van szó. Másfél évbe került, amíg az önkormányzat felmérte, hogy ez a terület az övé, és akár hasznosíthatná is, így pályázatot írt ki. Amikor sikerült megkötni a bérleti szerződést, először egyszerű tereprendezés, füvesítés volt a cél, de nem akart elfogyni a szemét. Hatvan (!) konténernyi veszélyes hulladékot szállíttattunk el (autógumit, építési törmeléket, azbesztet, régi tetőszerkezet darabjait). Amint elkezdődött a lápos, vizes terület lecsapolása és az elvezető árok, „patak” kialakítása, elszabadult a fantáziánk. Mindenki hozzátett valamit. Ma pedig már majdnem elkészült, hamarosan megnyílhat a most még elzárt terület egy része – meséli a vállalkozó.
Nem gazdasági számítás
Hozzáteszi: „sokszor kérdezzük, mit kaphatunk, mit adhat nekünk a város. Ez a park azonban nem erről szól, hogy mi mit adhatunk. Józan ésszel átlátható, hogy nem gazdasági számítás motiválta az alkotást. Egyrészt ez egy soha meg nem térülő üzleti modell, de az idelátogatók mosolya, boldogsága, öröme mindent megér! Arra vágyunk, hogy sok jó és szép lelkű ember töltődjön fel egy romantikus környezetben, ezért álmodtuk meg a parkot. Családosoknak, kutyásoknak (persze pórázzal, nejlonzsákkal), nyugdíjasoknak unokával, egy jó könyvvel, fiataloknak tartalmas beszélgetésekhez (az első csókhoz), szingliknek ismerkedéshez, mindenkinek, akinek egy kis csoda közel áll a lelkéhez.”
A vállalkozó hangsúlyozta: Miskolc kifogyhatatlan a még megvalósításra váró, kiaknázatlan lehetőségekből: többek között ott a kilátó, Tapolca, a Csorba-tó környéke. Ehhez a parkhoz hasonlót azonban csak egyéni kezdeményezéssel lehet létrehozni, hiszen egyik városban sincs annyi energia, türelem, figyelem, hogy tudja, mikor melyik növényt kell permetezni, melyik bokrot metszeni, a fű mikor „éhezik” vagy szomjazik. Mint mindenhol, itt is igaz: „valamit, valakit nem megszerezni nehéz, hanem meg- vagy fenntartani!” Ezt a feladatot közmunkásokkal nem lehet megoldani, jegyezte meg.
De nézzük csak, mi mindent „kínál” a kert!
Velencei körhinta
Ha a vár felől érkezünk, ezt nyugodtan tehetjük kerékpárral is, hiszen bal kézre egy esztétikus kis szigeten kerékpártárolót találunk. Jobbra fehér pergolák állnak egymás mellett, itt kertmozi készül filmrajongóknak, nem titkolva a fiatal látogatóknak (is) szóló – némi „népművelő” szándékkal – régi, fekete-fehér klasszikusokkal. Tervek szerint a filmben felcsendülő zenei betéteket élőben játszhatnák a város zeneiskolásai, lehetőséget kapva, hogy tehetségüket szélesebb körben megcsillanthassák. A biciklitároló mögött még épül a szökőkút. Itt már jövő nyáron, a nagy melegben gyerekek pancsolhatnak, miközben a szülők vagy a nagyszülők a fák alatt olvasgatnak. Mivel lápos területről van szó, a vízelvezetést is meg kellett oldani. Erre szolgál a kert kis patakja, melyet már felfedeztek maguknak a vadkacsák. Közel húszan vannak, de más madarak is otthonra lelnek majd itt. Ez azonban még titok, hadd legyen meglepetés!
Szintén majdnem elkészült az úgynevezett lombterasz. Ez a terasz úgy épült, hogy körbeépítették a már meglévő fűzfákat – mivel egyetlen fát sem vágtak ki a területen, így maradtak meg a gyümölcsfák is a parkban. A lombterasz kiváló randizóhely lehet, de a nagy melegben olvasgatásra, baráti beszélgetésre is alkalmas lesz. Szintén balra található a tetőteraszos kávézó, mely remélhetőleg éppúgy kényezteti majd vendégeit, mint a minden héten más színekkel, illatokkal megújuló természet.
A legújabb attrakció az autentikus velencei körhinta a maga lovacskáival, színes festményeivel és díszítésével. A technika azonban modern benne, hogy a legszigorúbb hatósági, balesetvédelmi szempontoknak is megfeleljen. Mellette úgynevezett cigányszekerek állnak majd, melyben a szülők borozgathatnak, sőt az egyik szekér jósdaként szolgál majd, hogy aki akarja, megismerhesse a jövőjét.
– Mivel mesebeli az egész park, arra gondoltunk, hogy jelenjenek meg itt az Óz, a csodák csodája mesefilm szereplői. A sárga téglás út mellett a többszörös állami kitüntetéssel jutalmazott, erdélyi „varázsló”, Demeter József kelti életre fából Dorothy, a Madárijesztő, a Bádogember, az Oroszlán és Totó figuráját — sorolta a vállalkozó.