A városnak kell állnia a hiányzó 1,5 milliárdot

Csak a teljes beruházási összeg birtokában kezdődhet el a Diósgyőri vár továbbépítése.
Miskolc. Néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy a kormány döntése értelmében a Diósgyőri vár felújításának folytatására szánt összegből – az úgynevezett GINOP forrásból – biztosított 1,5 milliárd forintot más projektekre csoportosítanak át, mert nem látják biztosítottnak, hogy határidőre el tudnak vele számolni az Európai Uniónál.
A Miniszterelnökségi Sajtóirodától kapott tájékoztatás szerint: „a Nemzeti Várprogram részét képező Diósgyőri vár rekonstrukciója így is megvalósulhat, hiszen a munkálatokhoz a kormány a Modern Városok Program keretében 10,2 milliárd forint összegű hazai költségvetési forrás rendelkezésre állásáról döntött, amennyiben a város – azonos műszaki tartalom mellett – biztosítja a projekt befejezéséhez szükséges forrást. Vagyis amennyiben a városvezetés hozzáteszi a hiányzó 1,5 milliárd forint forrást a projekthez, akkor a már kifizetett 5,5 miliárd forint hazai forrást a kormány – a korábbi döntés értelmében – kiegészíti a további 10,2 milliárd forinttal.”

Jó terv volt a továbbépítés
A kormánydöntés Magyar Közlönyben való megjelenése után – április 28-án – fordultunk a Miniszterlenökségi Sajtóirodához részletes magyarázatért. A sajtóiroda válaszlevelében felidézte, hogy miután a Diósgyőri vár felújításának első üteme befejeződött, az előző miskolci városvezetés javaslatot tett a kormánynak a vár további fejlesztésére. (Ezt alátámasztották a vár látogatási adatai is, hiszen a felújítás első ütemének befejezése előtt évente 35-40 ezer látogató fordult meg a várban, 2019-ben pedig már 170 ezer – a szerk.). A miskolci önkormányzat javaslatát a kormány támogatta és első körben az említett 1,5 milliárd forintos uniós GINOP forrást, valamint 2017-ben, a Modern Városok Program keretében további összesen 5,5 milliárd forint hazai forrást rendelt a fejlesztés második üteméhez.
„Minden műemlék felújításának a szakmai előkészítése komplex, időigényes feladat, hiszen ekkor szükséges elvégezni a régészeti, a restaurátori és levéltári kutatásokat, a talajmechanikai, statikai és faldiagnosztikai munkarészeket, valamint a tervek és dokumentációk elkészítését, az építési engedély megszerzését is. A műemlékek jellegéből fakadóan az előre nem látható körülmények miatt – például rejtett szerkezetek feltárása –, vagy a jelentős időigényű műszaki előkészítési munkák miatt – például közművek kiváltása – az előkészítő fázis több évet tesz ki gondos és feszes tempójú szakmai menedzsment munka mellett is – fogalmaz a Miniszterelnökségi Sajtóiroda válaszlevele. – Ez az alapos szakmai előkészítő munka 2018. évben kezdetét vette. Az első közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult, mert egyik ajánlattevő sem tett a rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékének megfelelő ajánlatot. Ekkor nyilvánvaló vált, hogy az összesen 7 milliárd forint összegű forrás nem elegendő, így a korábbi városvezetés indítványára a kormány további 10,2 milliárd támogatás odaítéléséről döntött.”
Ezt követte tavaly tavasszal az újonnan indított közbeszerzési eljárás, amelynek során a rendelkezésre álló forráson belüli érvényes ajánlat érkezett, a közbeszerzési eljárás eredményes lezárását az új városvezetés a Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Államtitkárságon már 2019. októberében kezdeményezhette volna. „Sajnálatos módon azonban az új városvezetés az eljárás eredményes lezárását nem indítványozta, hanem a projekt műszaki tartalmának megváltoztatásában kezdeményezett különböző tárgyalási folyamatokat (például a vár tetőszerkezetének módosítása, a királynő kertjének elhagyása, a vár körüli vizesárok elhagyása, a Déryné-ház áttervezése), mindez oda vezetett, hogy a Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Államtitkárság csak jelentős késedelemmel tudta lezárni a projektet. A 2014–20-as uniós ciklus zárásához közeledve minden uniós finanszírozású projekt fizikai kivitelezésének le kell zárulnia 2021. december 31-ig, vagy legkésőbb 2022. szeptember 30-ig. A GINOP Irányító Hatósáágnak álláspontja, hogy ez a projekt a megjelölt határidőig nem tud megvalósulni, ezért született a kormányzati döntés az 1,5 milliárd forint áthelyezéséről a GINOP forrásvesztés elkerülése érdekében.”
Hubay György, a terület miskolci országgyűlési képviselője április 30-án tartott sajtótájékoztatóján ugyanezeket az okokat sorolta fel az 1,5 milliárd forintos forrás elvesztése ürügyén.

Ki, mikor, kivel tárgyalt?
A miskolci önkormányzat sajtó osztálya május 5-én tette közzé a városvezetés véleményét a kormány döntésével és az országgyűlési képviselői bejelentéssel kapcsolatban. A közlés szerint nem a jelenlegi városvezetés hibája, hogy nem írták alá idejében a vállalkozási szerződéseket.
A közemény szerint „2019. október 13-ig, az önkormányzati választásokig az előző városvezetés nem zárta le aláíráskészen a kivitelező tárgyalást. Az új városvezetés viszont utána eredményes tárgyalást folytatott le – áttervezés nem történt, költségcsökkentés igen – és a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya 2020. február 20-án le is zárta a folyamatot. Mindezekkel párhuzamosan – minr írják – Veres Pál polgármester 2020. január 23-án levélben tájékoztatta Gyopáros Alpár kormánybiztost a sikeres, árcsökkentő tárgyalásoknak megfelelően módosított költségszerkezetről, amelyre a megítélt források kellő fedezetet nyújtanak. A kormánybiztos – a miskolci önkormányzat állítása szerint – éppen február 20-án válaszlevelében azt írta, hogy a kormányzat megvonja a GINOP forrásból származó 1,5 milliárd forintot. Ezt követően több telefonbeszélgetés, illetve levélváltás is volt a két fél között, de nem közeledtek az álláspontpok. Mindezt követően április 24-i dátummal megjelent a hivatalos kormányhatározat a GINOP forrás visszavonásáról.
A miskolci önkormányzat álláspontja szerint „sikeresen, szabályosan, költséghatékonyan és eredményesen zárták le a közbeszerzéseket és 2020. február 20-a óta várnak a támogatói okiratra és a forrásra, amely alapján felelősen megköthető a vállalkozói szerződés és átadható a munkaterület.”
Északmagyar info