Gyors egymásutánban
két embert is előállított a rendőrség rémhírterjesztésre hivatkozva 24 órán belül. Május 12-én egy Szerencs közelében élő nyugdíjasnál, Kusinszki Andrásnál tartottak házkutatást, lefoglalták a számítógépét, és kihallgatták gyanúsítottként egy Facebook-bejegyzés miatt, majd hasonló okból Gyulán rabosították Csóka-Szűcs Jánost, a helyi Kossuth Kör vezetőjét.
A koronavírusra hivatkozva módosított büntető törvénykönyv tág teret ad a rendőri fellépésre, bár jogászok szerint a két eset még így sem szolgáltat erre elég okot: az első tényeken alapuló véleményt mondott ki, a másik Hadházy Ákos dudálós tüntetésről szóló posztját osztotta meg, majd annyit tett hozzá, hogy a kórházban „Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat” – írta a Magyar Narancs.
Vélemény, de azért kihallgatják
Kusinszki esetében az ügyészség már ki is mondta, hogy nem történt bűncselekmény, a történet ezzel azonban nem zárul le: nemcsak azért, mert egyelőre visszakerült a rendőrséghez feltárási szakaszba – bár valószínűleg ez már csak formaság, mielőtt végleg megszüntetnék az eljárást –, hanem azért, mert önmagában is jelzésértékű, hogy a rendőrség kivonult, számítógépet foglalt le, és előállított valakit azért, mert a véleményét leírta a Facebookon.
A Police.hu az előállításról szóló híradásában is leírta, hogy a férfi a véleményét közölte, a rendőrségi oldal beszámolója azonban azzal a figyelmeztetéssel zárult, hogy egy bejegyzés meggondolatlan megosztásának is lehetnek büntetőjogi következményei.
„Ebben a konkrét esetben nem látok olyan tényállítást, amely a kormány járványügyi védekezési munkája elé akadályt gördítene, ez egyszerűen vélemény” – mondta a Helsinki Bizottság képviseletében Fazekas Tamás. A jogász szerint az abban közöltek konkrétumokon alapulnak: a kormányfő a saját Fb-oldalán május 3-ra tette a járvány csúcsát, ami után enyhítést vezettek be. A posztoló ezt vetette egybe, és a maga módján elemezte a kormány általa vélelmezett szándékát.
„Lehet vele vitatkozni vagy egyetérteni, de ez a véleménye. A ténybeli alap megvolt, az időpontok stimmeltek, ez faktuálisan megalapozott”, márpedig egy büntetőügyben a ténybeli megállapításokat kell vizsgálni.
Kusinszki: Legalább meghallottak!
Semmi gond, jól vagyok, és azt mondom, a tegnapi nap megérte!
– így összegzett az Indexnek az a 64 éves szegi férfi, akit rémhírterjesztés miatt állítottak elő a szerencsi rendőrök kedden, miután április 28-án közzétett egy bejegyzést a Facebookon.
Azt mesélte, a rendőrök komolyan vették a munkájukat, de úgy érezte, valahol ők is értetlenül álltak az egész helyzet előtt. „Nem volt még olyan bűnöző a markukban, mint én. Erre még nem volt precedens” – mondta. A kihallgatás egyáltalán nem viselte meg, sőt, valamilyen szinten hálás is, hogy ekkora nyilvánosságot kapott az ügye.
Az életben soha nem tudtam volna elérni, hogy ennyi emberhez eljusson a kis dolgozatom. Az sokkal jobban megvisel, hogy a környezetemben kezük-lábuk remeg azoknak, akik megosztották a bejegyzésemet
– mondta a férfi.
Andrást szerdán egyébként megállás nélkül hívták ismerősei, és sokan valóban arról kérdezték, hogy kell-e a megosztott bejegyzés miatt attól tartaniuk, hogy őket is elviszik a rendőrök. Szerinte írása annyira súlytalan volt, hogy valaki feljelenthette, és nem a rendőrség indított hivatalból eljárást. Erről viszont hiába kérdezte a rendőröket, a feljelentés részleteiről semmit nem árulhattak el neki.
Szerdán a 444 kérdésére az ügyészség azt közölte, hogy a férfi nem valósított meg bűncselekményt. „Mivel a bűncselekmény megvalósulásához az elkövetőnek valótlan tényt vagy valós tényt elferdítve kell állítania vagy híresztelnie nagy nyilvánosság előtt, amely alkalmas a védekezés eredményét hátrányosan befolyásolni. Az inkriminált Facebook-bejegyzés pedig ilyet nem tartalmaz.” A bejegyzés egy feltételezett állapotot elemez, ezért csak „feltételezésnek minősíthető, amely kizárja a bűncselekmény megvalósulását és amely nem is alkalmas a járványügyi védekezés eredményességének akadályozására vagy meghiúsítására”, írták.
Fazekas szerint eleve túlzás volt a gyanú a poszt alapján – az ügyészség nem is találta megalapozottnak, lásd keretes írásunkat –, nem volt szükséges intézkedni, „túlzás volt az előállítás is”. „Lehetett volna elemezni a posztot, felderíteni a körülményeket, ehelyett a rendőrség ugrott egyet, kiment a helyszínre, lefoglalt, kihallgatott”, miközben az nem látszik, hogy a 64 éves ember posztja bármiben akadályozta volna a védekezést – még a tág megfogalmazású gumiszabály alapján sem.
A történtek éles ellentétben állnak azzal, amiről Varga Judit beszélt az osztrák közszolgálati híradóban. Az igazságügy miniszter visszautasította a feltételezést, hogy bárkinek jogi lépésekkel kellene szembenéznie véleménye miatt. „A pánikkeltés már régóta bűncselekmény. Az új bekezdés szerint veszélyhelyzet idején mindenkinek felelősségteljesebben kell viselkednie. Viszont ez nagyon pontosan lett megfogalmazva. Tényszerűen hamis állításnak kell lennie, amely befolyásolni tudja védekezési intézkedéseinket. És nagy nyilvánosság előtt kell elhangoznia. A véleménynyilvánítás vagy bármilyen kemény kormánykritika sem az” – mondta akkor Varga.
A vadonatúj módosításra lépett a rendőrség
Az élet azonban részben rácáfolt az igazságügyi miniszterre. A Szerencsi Rendőrkapitányság eljárásával kapcsolatosan ugyanis a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság közölte: az eljárást a büntető törvénykönyv rémhírterjesztésről szóló 337. paragrafusának második bekezdése alapján tette. Ez a bekezdés teljes egészében a márciusi módosítással került a törvénybe. Eszerint:
„Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy valós tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Janasóczki Attila szóvivő elmondta, hogy a gyanúsítás szerint a fenti pontba ütköző bűncselekményt követte el a férfi, „de mivel az ügyészség a férfi gyanúsítás elleni panaszának helyet adott, így gyanúsítotti minősége megszűnt.”
A POSZTRÓL LAKOSSÁGI BEJELENTÉS ÚTJÁN ÉRTESÜLT A RENDŐRSÉG.
A rendőrség megválaszolatlanul hagyta a kérdést, hogy a bejegyzés mely része alapján látták megalapozottnak, hogy a bűncselekmény megtörtént.
Még nem diktatúra, már nem jogállam
„Örüljünk, hogy az ügyészség eljárása után a posztoló már nem gyanúsítottja az ügynek” – mondta Fazekas, aki szerint így is megvan a hatása a történetnek.
Kétszer is meggondolja majd minden posztoló, hogy akár egy ártatlan kritikát is megfogalmazzon a kormánnyal szemben. Jó, nem lesz belőle büntetés, de kell az neki, hogy kijöjjön a rendőrség, elkobozza a gépét, a szomszéd szeme láttára bevigye? Ez a dermesztő hatás már megvolt a rosszul megfogalmazott módosítással, most ez erősödik fel a rossz alkalmazással. A történet ennek a jogszabálynak az állatorvosi lova” – mondta Fazekas.
És ez szerinte független az ügy a kifutásától. A „chilling effect”, az állampolgári passzivitás erősítése már logikus következmény lehet ennyitől is.
„Elvisznek, de nem bilincsben, bevisznek, de kiengednek. Hibrid megoldás, a rendszer nem megy el a falig, de van egy lebegtetett fenyegetés. A nemzeti együttműködés rendszerétől ez nem idegen” – mondta Fazekas, példaként a norvég alappal szembeni ügyet említve és a 8. kerületben Pikó András stábjának az ajánlóívek kezelésével kapcsolatos eljárást. Mindkettőt megszüntették, de az aktivisták és a civilek így is ki voltak téve az eljárásnak.