A közelmúltban a Madarak és Fák napja kapcsán felszínre került, hogy a Főkert a szükséges gallyazási munkákat néha a költési időszakban is végzi a kezelésében lévő területeken – számolt be Bardóczi Sándor, Budapest fő tájépítésze a Facebookján. Szerda reggel viszont a Főkert vezérigazgatója arról tájékoztatta, hogy a gallyazási szemléletben változást kért a Főkert munkatársaitól a madarak és fészkek védelmében, tehát a jövőben március 15. és augusztus 15. között csak vészhelyzetben gallyaznak fákat.
A költési időszakban végzett gallyazási munkák a fészekrakó madarak szempontjából károsak. A növények szempontjából nem, mivel a vegetációs időben történő gallyazás a növényben védelmi mechanizmust indít el, sőt, a gallyazások általában famentő beavatkozások, ha nem a közúti űrszelvény biztosítása miatt, vagy a légvezetékek miatt történnek. A Főkert akkor nyúl ehhez a módszerhez, ha a sérült vagy beteg ág eltávolítása a cél, és a betegségek továbbterjedését vagy a fa kidőlését kívánja megakadályozni a statikai egyensúly fenntartásával.
Csak azért nem vágnak ki sokkal több fát az illetékesek, mert a városlakók felkötnék őket a maradékra – véli egy független szakértő, aki szerint pocsék állapotban van a fővárosi faállomány. És mit mond a Főkert?
Bardóczi a Magyar Madártani Egyesület szakértőivel konzultált, és az a megoldás született, hogy a Főkert ezentúl a költési időszakban csak vis maior esetekben gallyaz fákat, tehát ha veszélyhelyzetet kell megoldani, közúti űrszelvényt kell biztosítani vagy száraz ágat kell eltávolítani.
Budapest ezzel az intézkedéssel madárbarátabb hely lesz – ígérte Bardóczi. „Ez nem kerül pénzbe, csak szemléletet kell hozzá váltani. Ami a legnehezebb dolog a világon” – tette hozzá.
Fotó:Mindeközben Miskolcon