Július 1-től kétszer kilencven napra a titkosszolgálatok saját hatáskörben elrendelhetik egyes online szolgáltatások felfüggesztését.
Veszélyes irányba növeli a titkosszolgálatok hatáskörét az a törvénymódosítás, amit kedden fogadott el az Országgyűlés. A Semjén Zsolt által benyújtott jogszabály a nemzetbiztonsági törvényt és az elektronikus információ biztonságáról szóló törvényt is több ponton kiegészíti a kiberbiztonság erősítése jegyében.
A jogszabály kimondja, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat saját hatáskörben elrendelheti az „ideiglenes hozzáférhetetlenné” tételét annak az „elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított” adatnak vagy szolgáltatásnak, amely a „magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent”, vagy „amely honvédelmi vagy szövetségi érdeket sért vagy veszélyeztet”.
Az „ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel” időtartama akár 90 nap is lehet, amit a két említett titkosszolgálati szervezet még egyszer ugyanekkora időtartamra meghosszabbíthat. Az intézkedés praktikusan azt jelenti, hogy valamely online tartalmat, szolgáltatást elérhetetlenné tesznek, vagyis szervereket kapcsolhatnak le, online szolgáltatók működését függeszthetik fel.
– Ha a Népszava honlapja megírja, hogy a magyar honvédség tankjai közül mondjuk néhány elromlott, és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat ezt saját hatáskörben úgy ítéli meg, hogy honvédelmi érdeket veszélyeztető információról van szó, akkor a Népszava online-t is szüneteltetni lehet 90 plusz 90 napra? Vagy bármely más magyar online lapot, vagy akár a szerver szolgáltatóját? – tette fel a kérdést Harangozó Tamás. A parlament honvédelmi és rendvédelmi bizottságának szocialista tagja szerint nyilvánvaló, hogy egy online tevékenységet végző vállalkozást ezzel egyszerűen tönkre lehet tenni.

A politikus kifejtette, természetesen egy államnak késznek kell lennie egy kibertámadás, vagy bármely, az online térből érkező fenyegetés, jogsértés elhárítására. Ez a törvényszöveg – így Harangozó – azonban annyira elnagyolt és olyan elemeket tartalmaz, hogy egyszerűen bunkósbottá válhat a kormány kezében. – Alkalmas eszköz ez arra, hogy elhallgattasson, ellehetetlenítsen akár internetes tartalomszolgáltatókat, akár más vállalkozásokat – jelentette ki az MSZP-s képviselő.

Szerinte egy kibertámadás elhárítása vagy egy káros, tiltott tartalommal szembeni intézkedés nyilvánvalóan nem tart 90, főleg nem kétszer 90 napig, hanem jellemzően néhány órán, maximum néhány napon át. – Ha azt tartalmazná a szöveg, hogy maximum 12, 24, 36 órára tehet hozzáférhetetlenné egy hírközlő hálózatot vagy szolgáltatást, akkor még el is tudnám hinni, ha jóhiszemű vagyok, hogy a kormány célja ezzel valóban a védekezés. De a kétszer 90 napos időtartam teljesen érthetetlen és semmi köze a védekezéshez – mondta Harangozó Tamás.
Hozzátette, a törvény másik része, miszerint ilyen intézkedést tehetnek a titkosszolgálatok akkor is, ha a saját megítélésük szerint egy ilyen tartalom, vagy szolgáltatás „honvédelmi érdeket veszélyeztet”, kifejezetten veszélyessé teszi a helyzetet.

A törvény egyébként arról nem rendelkezik, hogy a szankcióval sújtott szolgáltató milyen jogorvoslati lehetőséggel élhet. Azt sem tisztázza pontosan, hogy mit jelent a „fenyegetés” és a „honvédelmi, vagy szövetségi érdek veszélyeztetése”, amivel a jogalkotó egy tipikus gumiparagrafust hozott létre, amely az illetékes hatóság kénye kedve szerint alkalmazható.

A törvénysértő elektronikus tartalmak ideiglenes vagy akár végleges törlésére (hozzáférhetetlenné tételére) egyébként most is megvan a jogi lehetőség. A Büntetőeljárási törvény szerint azonban ehhez minden esetben nyomozás és bírósági döntés szükséges. Most a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat enélkül hozhatna azonnal hatályos döntést.

Ugyanez a törvény (amely ironikus módon az „Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról” címet viseli) rendelkezik arról is, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szintén a kibertámadások elleni védekezés jegyében akár korlátlan megfigyelést is folytathat az önkormányzatok, állami szervezetek, vagy éppen az Országgyűlés adatforgalmában.