Soha még nem ért el olyan magas részesdést a megújuló energia a hazai áramtermelésben, mint április első hétvégéjén, amikor volt olyan óra, mikor több mint 27 százalék volt a megújuló áramtermelés részaránya.
Április 5-én reggel 10 és este 7 óra között 0 vagy negatív volt a villamos energia tőzsdei ára a magyar áramtőzsde (HUPX) másnapi piacán. A mélypontot 15 és 16 óra között érte el, -8,12 euró/megawattóra árszinten. Ha valaki meglepődne azon, miért alakulhat ki negatív ár, úgy ennek magyarázata az erőművek működési módja. A nukleáris vagy ligniterőművek leállítása és újraindítása hosszú és költséges folyamat, ezért ezek az erőművek akkor is a piacon maradnak, ha az ár rövid távon a negatív tartományba esik, mivel a leállítás és újraindítás fix költsége meghaladná azt a veszteséget, amit a néhány órás negatív árak miatt elszenvednek. A negatív tőzsdei árak Magyarországon egyelőre még újdonságként hatnak, de a jóval magasabb megújuló részaránnyal rendelkező Németországban 2018-ban 134, tavaly 211 olyan óra volt, amikor az áram ára nulla alá esett.
Egy másik érdekes tény a manuális leszabályozási tartalék (mFRR) igénybevétele. A manuális leszabályozásra akkor van szükség, ha a rendszeregyensúlyt a termelés csökkentése révén kell helyreállítani, és a helyreállításhoz nem elegendőek a rendszerben aktiválható automatikus tartalékok. Akkor fordul ez elő, ha az előzetesen tervezetthez képest jelentősen több a termelés vagy kisebb a fogyasztás. Míg az év első három hónapjában csupán két alkalommal, január 1. és március 15. délutánján kellett a rendszerirányítónak ilyen tartalékot igénybe vennie, áprilisban öt napon is (4., 5., 6., 7. és 26.), jellemzően a délutáni órákban. Az igénybe vett mFRR mértéke április 6. kora délután volt a legmagasabb, 180 MW-os értékkel.
Mindkét jelenség szoros összefüggést mutat a naperőművek termelésével. A tervezett és a tényleges termelés eltérése az előrejelzések pontosságával javítható. Bár e tekintetben történtek előrelépések a korábbi ösztönzőrendszer átalakításával, de a menetrendi eltérések javítása továbbra is kiemelt feladat kell legyen mind a megújuló energiatermelők, mind a kötelező átvételi mérlegkört kezelő MAVIR számára.
A kereslet-kínálat egyensúlyban tartása szempontjából azonban a fogyasztási szerkezet átalakulásáról sem szabad megfeledkezni. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2020. márciusi jelentése alapján 2019 végén már 461 megawatt volt a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítménye. Ez már egy paksi blokk méretét közelíti, természetesen teljesen más kapacitásértékkel, de a napsütéses órákban jelentős hatást gyakorolva az áramkeresletre. Ezeknek az erőműveknek a termelése ugyanis nem termelésként jelenik meg a statisztikákban, hanem csökkenő fogyasztásként. Feltűnő, hogy a hazai, napon belüli fogyasztási görbe a napsütéses órák függvényében április és október között egyre inkább „kétpúpúvá” válik, a reggeli magas értéket követően délelőttől kezdve csökkenés, majd késő délutántól ismét növekedés figyelhető meg.