A Financial Times hétfőn

közzétett riportja egy név nélkül nyilatkozó nyugati hírszerzési tisztviselőt idézve arról számolt be, hogy az áprilisi Izrael vízi infrastruktúráját célzó iráni kibertámadás az ivóvíz klórtartalmának növelésére irányult.

A Financial Times jelentése szerint a támadás, ha sikeres lett volna, tízezreket hagyott volna víz nélkül, beleértve a gazdálkodókat is, és a legrosszabb esetben több százan súlyosan megbetegedhettek volna. A nyugati hírszerző forrás szerint a támadás „kifinomultabb, mint ahogy [az izraeliek] eredetileg gondolták… Közel jártak a sikerhez, és nem teljesen világos, miért nem sikerült”.

A nyugati tisztviselő és négy izraeli tisztviselő, akiket tájékoztattak a támadásról, név nélkül azt nyilatkozták az újságnak, hogy az irániak amerikai és európai szervereket használva a forrás elrejtéséhez behatoltak a szivattyúkat futtató szoftverbe.

Egy bennfentes iráni forrás ugyanakkor azt állította, nem Teherán áll az események mögött. „Irán politikailag nem engedheti meg magának, hogy izraeli civileket próbaljon megmérgezni…Arra gyanakszunk, hogy az izraeliek több pénzt akarnak az Egyesült Államoktól, és az egészet csak kitalálták”.

Az Ynet híroldal számolt be anno először a kibertámadásról, amire április 24-25-én került sor és az ország számos víz- és szennyvízkezelő létesítményét érintette. A Vízügyi Hatóság és a Nemzeti Kiberügyi Igazgatóság megerősítette a behatolási kísérletet.

„A támadási kísérlettei a Vízügyi Hatóság és a Nemzeti Kiberügyi Igazgatóság foglalkozott. Hangsúlyozni kell, hogy a vízellátásban nem okozott kárt, működött, és megszakítás nélkül működik tovább”.

A 13-as csatorna május 9-i esti riportja azt állította, hogy a biztonsági kabinet két nappal korábban tartott ülésének témái között szerepelt az iráni kibertámadás, ami Izrael vízi infrastruktúráját célozta.

A riportban idézett név nélkül nyilatkozó vezető tisztviselők szerint, Izrael a támadást jelentős eszkalációnak és egy határvonal átlépésének tekintette Irán részéről, mivel a polgári infrastruktúrát vette célba.

„Ez egy olyan támadás, amely szembe megy minden háborús kódexszel. Még az irániaktól sem számítottunk ilyenre,” idézte a riport az egyik tisztviselőt.

A támadás minimális károkat okozott. A helyi tanácsok egyes létesítményeiben problémákról számoltak be.

A Fox News május 7-én azt állította, hogy a támadás mögött Irán áll, és a hackerek amerikai szervereket használtak a művelethez.

A Washington Post május 18-i riportja szerint Izrael kifinomult kibercsapást mért egy iráni kikötőlétesítményre, széles körű káoszt okozva, megtorlásul Teherán Izrael vízinfrastruktúráját célzó kísérletére.

A jelentés külföldi és amerikai tisztviselőket idézve azt állította, hogy valószínűleg Izrael áll a hackelés mögött, amely május 9-én az egyébként nyüzsgő Shahid Rajaee kikötői terminálon hirtelen és megmagyarázhatatlan leállást okozott.

„A hajók, a teherautók és az áruk áramlását szabályozó számítógépek egyszerre összeomlottak,” írta a Post, hozzátéve, hogy műholdképeket látott a kikötőhöz vezető mérföld hosszú forgalmi dugókról, és a hajók még néhány nappal később is kirakodásra vártak.

Irán később elismerte, hogy egy ismeretlen külföldi hacker rövid időre működésképtelenné tette a kikötő számítógépeit.

Az Izraeli Védelmi Erők parancsnoka, Aviv Kohavi vezérkari főnök május 18-án kijelentette, hogy a katonaság továbbra is „különféle katonai eszközöket és speciális harci technikákat fog használni, hogy kárt okozzon az ellenségnek”, feltehetőleg az Izraelnek tulajdonított iráni kikötő elleni kibertámadásra utalva.

Az izraeli Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság vezetője, Jigál Unna csütörtökön hivatalosan elismerte, hogy az ország a múlt hónapban megakadalyozott egy jelentős kibertámadást a vízrendszerei ellen, amit „szinkronizált és szervezett támadásnak” nevezett, és amelynek célja, hogy zavart okozzon a kulcsfontosságú nemzeti infrastruktúrában.

Unna közvetlenül nem említette Iránt, és nem kommentálta az állítólagos izraeli megtorlást, de elmondta, hogy a közelmúltbeli fejlemények a rejtett hadviselés új korszakába vezetnek.