Alkotmánybíróság: Alaptörvény-ellenes az erdőtörvény 2017-es módosítása
Az Alkotmánybírósághoz fordult az alapjogok biztosa a 2009-es erdőtörvény 2017-es módosítása miatt, mivel a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettessel egyetértve úgy ítélte meg, hogy az erdőtörvény módosítása elsősorban az erdőgazdálkodók érdekeit szolgálja, és a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak.
Visszaszorul a természetvédelem. Az ombudsman az alkotmánybírósághoz fordul.
Az ügyben most született határozat, amiben az Alkotmánybíróság kimondta: alaptörvény-ellenes a módosítás számos eleme, ezért a bíróság a rendelkezéseket megsemmisítette, lehetővé téve az erdészeti, illetőleg természetvédelmi hatóság számára, hogy valamennyi erdőben az adott erdő egyedi természeti értékeire tekintettel rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket, írja honlapján az Alkotmánybíróság.
A bíróság leszögezte: „Az állam a jövő nemzedékek mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan. Ezek a jogok csak addig terjedhetnek, ameddig azok sem magukat az önállóan is védelemben részesítendő természeti értékeket, sem pedig a jövő nemzedékek érdekeinek megóvását nem veszélyeztetik.”
A Natura 2000 területeket érintő módosításokat megsemmisítették, mivel a jogalkotó a területeket korábban érintő védelmi rendeltetés fogalmát úgy változtatta meg, hogy az ilyen minősítésű erdőterületek jelentős része elveszítette Natura 2000 védelmi rendeltetését. Emiatt azonban az erdő fenntartásának egyetlen célja a gazdasági szempontok maximális érvényesítése lett.
Az Alkotmánybíróság rámutatott:
VALAMELY TERÜLET ÉPPEN AZÉRT TARTOZIK A NATURA 2000 HÁLÓZATBA, MERT OTT VALAMILYEN KÜLÖNLEGES VÉDELEMRE SZORULÓ NÖVÉNY- VAGY ÁLLATFAJ ÉL.
Az Alkotmánybíróság ítélete szerint a magán-erdőtulajdonosok gazdasági érdekei nem állhatnak előrébb, mint a természeti értékek védelme, és az erdőgazdálkodók nem formálhatnak alkotmányosan védett jogot arra, hogy a természeti értékkel bíró erdőkben további gazdálkodási jogosultságokat kapjanak a természetvédelmi szempontok érvényesítésének kárára. Ezért az erre vonatkozó módosítást megsemmisítették.
Az Alkotmánybíróság szintén alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette az erdőtörvény módosításának azon elemét, amely a védett természeti területen levő erdők esetében lehetővé tette a gazdasági rendeltetés megjelölését. A 2017-es módosítónak köszönhetően az állami tulajdonú erdőkben emellett általánossá tették a tarvágás lehetőségét.
Erről azonban az Alkotmánybíróság most kimondta, hogy
A TARVÁGÁS RENDKÍVÜL SÚLYOS ÉS VISSZAFORDÍTHATATLAN KÁRT OKOZ AZ ÖKOSZISZTÉMÁBAN, MELLYEL AZ ÁLLAMI TULAJDONÚ ERDŐK ESETÉBEN SEMMILYEN ALAPVETŐ JOG VAGY ALKOTMÁNYOS ÉRTÉK NEM ÁLLÍTHATÓ SZEMBE, EKKÉNT AZ ALKOTMÁNYOSAN NEM IGAZOLHATÓ.
Ezért az erre vonatkozó rendelkezéseket is megsemmisítették, ahogyan egyebek mellett azt is, hogy a természetvédelmi területeken lévő erdőkben végezhető tevékenységekhez kapcsolódóan az erdészeti hatóságnál kell bejelentést tenni. Ennek értelmében ismét természetvédelmi engedélyezési eljárásra van szükség az ilyen jellegű tevékenységek esetében.