A csütörtöki ítélet szerint

a törvény hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezet be.
Az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében kimondta, hogy a civil szervezetekről szóló magyar szabályozás sérti az EU-jogot. Az ítélet szerint “Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében, és szankciókat helyezett kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben, a szóban forgó szervezetek és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyek vonatkozásában hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be.

”

Magyarország 2017-ben a külföldi szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt fogadott el, amely nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be az 500 ezer forintot meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek egyes kategóriai tekintetében, amennyiben az éves támogatási összeg meghaladja a 7,2 millió forintot. A jogszabály szerint fel kell tüntetni az adományozó nevét és a pontos összeget, amit később egy nyilvános portálon tesznek közzé, valamint ezeknek a szervezeteknek minden kiadványukon és a honlapjukon is jelezniük kell, hogy „külföldről támogatott szervezet”-nek minősülnek. Emellett a törvény szankciók alkalmazásának lehetőségéről rendelkezik az említett kötelezettségeknek eleget nem tevő szervezetekkel szemben.

Az Európai Bizottság álláspontja a kezdetektől az volt, hogy ezek a kötelezettségek sértik a tőke szabad mozgásának az elvét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának az egyesülés szabadságához, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseit, ezért kötelezettségszegési eljárást indítottak. A magyar kormány nem változtatott a jogszabályon, a felvetett kérdésekre sem adott kielégítő kérdéseket az Európai Bizottságnak, így került az ügy a Bíróság elé.

Idén januárban az EB főtanácsnoka is arra a következtetésre jutott, hogy a magyar szabályozás több ponton is sérti az uniós jogot.

Az Európai Bíróság ítélete tulajdonképpen a főtanácsnoki vélemény logikáját követte, amikor megállapította, hogy összesen öt területen sérti a magyar civiltörvény az uniós joganyagot. A bíróság először azt tisztázta, hogy az adományozás tőkemozgásnak minősül, a vitatott magyar szabályozás pedig indokolatlanul tesz különbséget külföldről és belföldről származó adományok között. Azt is leszögezik, hogy a törvény által előírt intézkedések alkalmasak arra, hogy ezen egyesületekkel és alapítványokkal szemben bizalmatlan légkört teremtsenek. Ráadásul az adományozókra információk nyilvánosságra hozatala visszatarthatja az említett személyeket az ilyen támogatások nyújtásától. Mindezek együttesen a tőke szabad mozgásának korlátozását jelentik, ami ellentétes az uniós joggal. A Bíróság cáfolta az egyik lényeges magyar érvelést, amikor kimondta, hogy „Magyarország nem bizonyította azt, hogy az egyesületi finanszírozás átláthatóságának növelésére irányuló, általa hivatkozott cél miért igazolná az átláthatóságról szóló törvény által konkrétan bevezetett intézkedéseket.” Közrendi és közbiztonsági okokra ugyanis csak akkor lehet hivatkozni, „ha az uniós jogalkotó nem végezte el a védelmüket biztosító intézkedések teljes harmonizációját, és többek között a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és tágabb értelemben a szervezett bűnözés elleni küzdelem is közéjük tartozik.” Közvetlen, valódi és súlyos veszélyhelyzetre a magyar érvelés semmilyen konkrét bizonyítékot nem hozott fel, az Európai Bíróságnak emiatt az a megállapítása, hogy

AZ ÁTLÁTHATÓSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY INKÁBB AZON AZ ELVI JELLEGŰ, KÜLÖNBSÉGTÉTEL NÉLKÜLI VÉLELMEN ALAPUL, HOGY A CIVIL SZERVEZETEK BÁRMILYEN KÜLFÖLDI FINANSZÍROZÁSA ÖNMAGÁBAN VÉVE GYANÚS.

A civiltörvény sérti az egyesülés szabadságát is, amely a demokratikus és plurális társadalmak egyik alapköve. A magyar törvény azonban korlátozza ezt a jogot, mert több tekintetben is megnehezíti a gyakorlását. A bejelentési és közzétételi kötelezettségek indokolatlanul avatkoznak be magánszemélyek életébe, ami ellentétes az EU Alapjogi Chartájával. Ugyancsak ezt a jogszabályt sérti a személyes adatok kezelésének módja és az a tény, hogy ezek az információk harmadik fél számára is hozzáférhetővé válnak. Ezzel kapcsolatban Magyarországnak meglett volna a lehetősége, hogy a követelményeknek megfelelő, tisztességes adatkezelést valósítson meg, de a Bíróság rámutatott, hogy „Magyarország nem állította, hogy erre a fent említett követelményeknek megfelelő adatkezelés keretében kerül sor”.

Összességében a Bíróság ítéletében leszögezte, hogy az átláthatóságról szóló törvény rendelkezései a Magyarország által hivatkozott általános érdekű célkitűzések egyikével sem igazolhatók.

A civil szervezetek ügye azok közé tartozik, amely miatt az Európai Néppárt is megosztottá vált a magyar kormánypárt tagságával kapcsolatban. A Néppárt vezető politikusai egyfajta vörös vonalként tekintettek a nem-kormányzati szervezetekkel kapcsolatos bánásmódra, csakúgy, mint a Stop Soros-törvénycsomag, vagy a Lex CEU esetében.