A Holokauszt óta nem sokat változott a miskolci Kazinczy utcai zsinagóga udvara. Hogy előtte milyen lehetett, s kik lakták azt már aligha tudjuk meg. Sokakat az is érdekelné, hogy mi lehetett itt a vészkorszak idején. Mi volt ott, amikor a megmaradt miskolci zsidóságból már az időseket, a nőket és a gyerekeket is begyűjtötték a téglagyári gettóba, hogy deportálhassák valamennyiket. Jómagam úgy emlékszem a hatvanas években Csulákék voltak az utolsó templomszolgák. A gondnokok. Telente Csulák bácsi fűtötte az imaterem cserépkályháját és ő gyújtogatta, oltogatta a lámpákat sábeszkor. S neki kellett elhoznia a még meleg sóletet a Vörösmarty utcai pékségből. Ha meglesz az első miskolci zsidó múzeum apró mozaikként, közös emlékeink cserépdarabjaiból összerakhatjuk a közelmúltunk történelmét. Szlukovinyi Péter, a miskolci hitközség elnöke már nagyon várja a zsinagógát körülvevő épületek rekonstrukciójának a a befejezését.