Letelt a három hét , így újra Azonnali kérdésekre válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben. Jakab Péter Jobbik elnök annyira elragadtatta magát, hogy Kövér László házelnök megvonta tőle a szót.
Jakab Péter Jobbik elnök kérdezte elsőként Orbán Viktor miniszterelnököt a Parlamentben, „Akar beszélni Sorosról?” címmel. Jakab szerint a miniszterelnöknek valóban Soros-fóbiája van, hiszen folyamatosan a Soros-tervről beszél. „Nem érzi úgy, hogy ez végtelenül ciki?” – kérdezi Orbánt. Szerinte a miniszterelnök balra tolódással vádolta meg a Jobbikot, holott ők csak néppártként megérkeztek középre.
De mi történt a Fidesszel és Orbánnal? Mára keleti diktátorok barátja lett, ez szép kis életút. Találja meg a normalitás útját, most ugyanis nem lehet megállapítani, hogy a magyarokat nézi hülyének, vagy ön az?
Kövér ennél a pontnál rászólt Jakabra, majd felszólalása végén hosszabban is kiosztotta, azt mondta, Jakab az Országgyűlésben van, nem a haverjaival egy kocsmában. Ezután kapta meg Orbán a szót, aki – utalva a sorozatos kilépésekről – azzal kezdett,
van még odaát valaki?
Orbán szerint felszólalásával Jakab esküt tett Soros Györgynek, amihez gratulált. Orbán szerint Jakab érvek sorolása helyett kiabál és gyalázkodik, nem mond igazat, valótlan tényt állít, mindezt pedig rendkívül faragatlanul teszi. Orbán figyelmeztette, az ellenzék padsorában ül, ahol korábban Apponyi és Bajcsy is, próbáljon meg felnőni hozzájuk.
Milyen sértődősek a tolvajok – reagált ismét Jakab, mire Kövér azonnal megvonta a szót, hiába tudta, hogy az egész csak provokáció.
A rákövetkező Harangozó Tamás szocialista politikus a Lánchídról kérdezte Orbánt, a fő állítás, hogy miközben turizmusfejlesztésre, felújításra, az augusztus 20-a megünneplésére van pénz, addig nem ad 10 milliárdot a híd felújítására.
Orbán azzal vág vissza, az Államkincstárnak leadott kimutatás szerint a Fővárosi Önkormányzatnak 180 milliárdos állampapírállománya volt, míg a sorban következő önkormányzatnak csak 20 milliárdja. Orbánt megtapsolták a fideszesek, mire Harangozó azt mondja, nem tudja, minek örülnek ennyire, azt lehetett volna megtapsolni, ha Orbán a 180 milliárd ellenére ad plusz 10 milliárdot a felújításra. A képviselő szerint a kormánynak ebbe be kell szállnia.
Orbán örült, hogy Harangozó nem cáfolta a 180 milliárdot, majd még rátett egy lapáttal, és megszólította a vidéki képviselőket, hogy vajon hol van még ennyi pénz. Meg is köszönte, hogy a kormánypárti képviselők adtak 6 milliárdot a felújításra. Orbán szerint tehát
nem a pénz hiányzik, hanem a szakértelem, de mekkmesterekkel nehéz.
A DK-s Varju László a Magyar Szakszervezeti Szövetség támogatáselvonásáról/nem odaítélt támogatásáról kérdezi Orbánt. Varju szerint a szakszervezetnek írt kormányzati levélből azt lehet kikövetkeztetni, hogy a politikai szerepvállalás, a tüntetések miatt nem jutnak forráshoz, amit ő diktatúrának nevezett.
Orbán röviden reagált: örömmel megvizsgálják, ha a szakszervezetek pénzt kérnek a költségvetésből. Varju a többi között azzal vágott vissza, ez a legelvetemültebb kormány a fehérterror óta eltelt 100 évben. Erre erősen zúgolódnak a Fideszben. Orbán ettől függetlenül az ajánlatát tartja, de – miután Varju felhozta, a szakszervezetek által képviselt emberek nevében beszél – a miniszterelnök felhozta, hogy most mennyivel magasabb a minimálbér és a bruttó átlagkereset a Gyurcsány-kormány időszakához képest.
Az LMP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt a 34 vasúti mellékvonal bezárásáról kérdezte Orbánt, arra hivatkozva, hogy ellenzékben az ilyen lépés ellen még tiltakoztak. Keresztes szerint erre semmilyen szakmai racionalitás nincs. Orbán szerint tőlük nem kell félteni a magyar vidéket, arra viszont felhívta a figyelmet, hogy a járványveszély miatt közlekednek ilyen menetrend szerint a vonatok. Ennek tapasztalatait elemzik. Még nem hoztak döntést, tehát nincs is mit visszavonni.
Szabó Tímea párbeszédes politikus Orbán segítségét kéri, miután három hete nem kap választ az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól arra, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hungest Hotels vett-e igénybe bértámogatást, mielőtt kirúgott 850 embert. Szerinte mindkét eshetőség kínos a kormány számára, az ugyanis, ha nem vette fel a támogatást, Szabó szerint azt mutatja, még a „legkedvesebb oligarchák” is haszontalannak tartják azt. Szabó beszélt arról is, a járvány alatt félmillió ember vesztette el állását, vagy kényszerült fizetés nélküli szabadságra, illetve dolgozik csökkentett bérért. „Miközben 100 ezrek az utcán vannak, a kormány tömi az oligarcháit.”
Utóbbi adatokra csapott le Orbán, szerinte tudatlanság és tájékoztatlanság fél millió munkanélküliről beszélni. A járvány előtt 4,5 millió ember dolgozott, most 4,370 millió. Orbán megismétli, annyi munkahelyet teremtenek, mint amennyit a járvány elvett. Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkahelymegtartó támogatás normatív, számára mindegy, hogy az igénylőt Mészárosnak vagy Leisztingernek hívják-e.
Szabó ismét egyenes választ követel, kapott-e Mészáros bértámogatást vagy sem. Szabó visszautasítja, hogy tudatlan lenne, hiszen ő a fizetés nélküli szabadságra küldötteket és a kevesebb pénzért dolgozókat is beleszámolta a félmillióba.
„Megértem, hogy a számokkal adódnak nehézségek” – reagál Orbán, de szerinte kevésbé menthető, hogy a jogi kategóriákkal is baj van. A közbeszerzést a támogatással összekeverni politikai iskolázatlanságra utal, ha konkrét kérdést kapna, válaszolna. Márpedig hozzá a „Mi folyik itt?” című kérdés futott be. „Ha segítene, mire kíváncsi, adok választ.”
A tavaszi ülésszak utolsó parlamenti hetén Kásler Miklós is bent volt a házban, akit elsőként a fideszes Kovács Zoltán kérdezett az N. Athinás kamuvideó apropóján. Arra volt kíváncsi, mit tett az Emmi. Kásler érdemi újdonságot nem árul el, annyit mondott, a tárca június 11-én tett feljelentést (azóta már gyanúsítottja is van az ügynek – a szerk.). A miniszter gúnyolódott kicsit az ellenzéken, azt mondta, minden irányból nekifutottak a zárt ajtóknak, ezért fordultak egy „váteszhez”, akiről kiderült, semmilyen egészségügyi nyilvántartásban nem szerepelt, – egyes cikkek szerint – a lánya is szavahihetetlennek állított be. Kásler szerint a nő őt akarta megbuktatni, ez az egész büntetőjogi kategória.
Kovács kérte Káslert, tartson ki, amiről a miniszter biztosította.
Lukács László György jobbikos politikus szintén Káslert kérdezi, arról, hogy a szociális ágazatban dolgozók miért nem kapnak az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan 500 ezer forintot. Kásler arról beszél, a nemzeti egységben – az ellenzéket leszámítva – helytállt a járványban, a munkából mindenki kivette részét, de a feladatok megoszlása különböző volt. Utóbbi „leképezését” jelenti, hogy az egészségügyben dolgozók egyszeri támogatást kapnak. Ekkor rátért arra, hogy az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók mennyivel keresnek többet 2010-hez képest, illetve hogy a téma a kormány napirendjén ott van a további béremelés is.
Akkor azt mondja meg, mikor kapnak normális béremelést – folytatja Lukács. Mit tesznek a 2. hullám idejére, hogy a szociális intézmények megfelelően felkészültek legyenek? Hogy ne kerüljenek vissza fertőző betegek a kórházakból.
Káser szerint a szociális ágazat bérügyi helyzetét megválaszolta. A kórházakból egy gyanús esetben feltehető, hogy a vírus az idősotthonába került, ez Mezőszilas. Az eljárásrend pontosan leírja, hogy az idősek otthonát, szociális intézményeket hogy kell védeni, ez mindenki számára elérhető.
A volt jobbikos, jelenleg független Bencsik János Orbán Viktort kérdezi arról, hogyan lehet akadémiai tag egy volt szekus. Bencsik törvénymódosítást is benyújtott annak érdekében, hogy az MTA illetve MMA tagja ne lehessen titkosszolgálati múltú ember. Felszólalásában az MMA tag Xantus Gáborról beszélt, aki a román titkosrendőrség, a Szekuritáte besúgója volt annak idején (a rendező először tagadta majd elismerte múltját). Szita Károlyt és Tasnádi Lászlót emlegetve kifogásolta, hogy ilyen múltú emberek is részei a rendszernek.
Orbán kifogásolta, hogy nem ismerte a kérdés témáját, annak „hogyan tovább” volt a címe. Azt mondta, egy ilyen komoly témában tájékozódnia kell, de nem érti, hogy hol volt a képviselő érzékenysége KGBéla idején.
A szocialista Szakács László is a Mészároshoz köthető cégnek adott 17,7 milliárdról, és a 850 fős elbocsátásról kérdezi Orbánt, mire a miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy a turizmusfejlesztési támogatás (vagyis a Kisfaludy program) teljesen más, mint a bértámogatási, munkahelymegtartó program, mindkettőnél más feltételeket kell teljesíteni. Mikor Szakács úgy kérdezte, helyes-e, hogy a 17,7 milliárdos támogatással egyidőben Mészáros 11 milliárdot vett ki a cégéből. Megkérdezte, nem szólt-e senki Mészárosnak, hogy ne most küldjön el 850 embert. Orbán ezt azzal hárítja el, hogy a cégek nyereségének sincs köze a támogatásokhoz, és a „vörösbárók” is kapnak támogatást, ha értelmes pályázatot adnak be. Példaként Kóka János korábbi miniszter cégének nyújtott támogatást hozta fel.
Bősz Anett az iskolaőrségről kérdezte Orbánt, felhozva, hogy vannak elgettósodott iskolák, tömegek nőnek fel úgy, hogy a gyerekek közti különbség nem csökken. Szerinte „a kormány sok tekintetben kirekesztő szemlélete” gyújtotta azt a tüzet, amire válaszul be kell vetni az őröket az iskolákban, holott szerinte gumibotnak, bilincsnek és gázspray-nek nem az iskolákban, hanem a börtönökben a helye, ezzel nem lehet megoldani a problémát.
Orbán erre válaszul arról beszél, a világ legmodernebb gyárai működnek itt, amit az itthon képzett munkások működtetik és a szintén itthon képzett menedzserek vezetnek, szóval nem lehet azt mondani, hogy az iskolarendszer rossz lenne. Ettől még jogos a kérdés, hogy a legrossazbb anyagi helyeztben lévő diákokat miért nem sikerül integrálni az oktatás normál rendjébe. Küszködnek a problémával, de ha nincs egy keménykezű igazgató által irányított pedagóguskar, nem lehet rendet tartani. Ha kell, fizikai erőt alkalmazva is meg kell védeni a többi diákot és pedagógusokat is – mondta Orbán.
A következő körben új elem, hogy Bősz szerint az autista gyerekek szülei amiatt aggódnak, hogy a rohamot kapó gyerek ellen felléphet az iskolaőr. Erre Orbán nem mondott semmit, de úgy látja, egyetértés van abban, hogy a felzárkózáshoz tanulni és dolgozni kell. Abban nem értenek egyet, milyen eszköz kell az iskolákba. Orbán szerint lehetetlen dolog, hogy egy szülő – mindegy, hogy cigány vagy nem – bemenjen az iskolába, és megfenyegesse a tanárt. „Ezt nem tűröm el” – mondja Orbán. Az ilyen helyeken lesz iskolaőr és rendet fognak tartani.
Ungár Péter LMP-s politikus is Káslert kérdezi arról, miért nem érdemlik meg a szociális ágazat dolgozói az 500 ezres támogatást, mire Kásler hosszan sorolja, 2014. óta milyen pótlékokat és bérkorrekciót kaptak. Senki sem mondta, hogy vége az emelésnek – mondta Kásler, szerinte a kormány esetükben nem egyszeri jövedelemkiegészítésben hanem beépülő fizetésemelésben gondolkodik.
Tordai Bence a lélegeztetőgép-beszerzésről kérdezi Káslert, olyan részletekbe menően, hogy hány gépet vásároltak, ebből mennyi az invazív illetve non-invazív, mennyinek van CE tanúsítványa, mennyit küldtek vissza azért, mert használhatatlan volt. Szerette volna megtudni azt is, nyilvánosságra hozzák-e a szerződéseket. Kásler ezt azzal zárta rövidre, hogy ezt a Külügyminisztérium és az ITM intézte, ezért kérdezze továbbra is őket. A kormány valóban túlbiztosította magát, de a járványveszély még nem múlt el – tette hozzá.
Nem sokkal később a szocialista Bangóné Borbély Ildikó is Kásler Miklóst kérdezte volna, de a miniszter már nem volt a házban, így neki Rétvári Bence államtitkár válaszolt.
hvg.hu