Csakhogy?
Michiel de Ruyter és Széchényi György a magyar, a holland és a szlovák múlt összetett örökséggel rendelkező szereplői. A felvidéki város és számos iskola alapítója nélkül szegényebb lenne a kárpát-medencei kultúrtörténet. Ruyter nélkül talán nem létezne a mai formájában a holland állam, magyar szemszögből pedig ő az utolsó magyar rabszolgák felszabadítója. Közben mindketten rabszolgává tettek másokat. Ledöntsük-e hát a szobraikat? Ha így tennénk, éppen hozzájuk válnánk hasonlatossá. Akkor csak a magunk világnézetét osztó emberek emlékét tekintenénk megőrzendőnek.
Ha szembe merünk nézni vele, hogy a történelem bonyolult, az emberi életpályák pedig összetettek, akkor talán nem lesznek tökéletes szuperembernek beállítható hőseink – de maradnak szobraink, hogy emlékezni tudjunk a múltunkra.