Akció 1, Akció 2, Akció 3, Akció 4 – hívónevekkel mozognak az egységek. Benéznek a Centrum melletti dohányboltba. Mennek egy kört a Déryné utcán, hogy lássák a kocsmázók a „csíkos” autót.
Tovább beszélgetünk. Óriási gond a belvárosban a nyitvatartási idő túllépése. Azt sem igazán értjük, hogy miért szolgálnak ki láthatóan kiskorúakat egy-egy kocsmában. Megdöbbentő, de meglátjuk, hogy a Kandia közben a felszerelt lámpatestek egyikében sem ég az égő. A Szinva teraszon is koromsötét van. A magasra nőtt bokrok, fák, növényzet akár el is takarhat egy-egy bűncselekményt, az elkövetőt pedig felismerhetetlenné teszi a kamerák számára is. Rákérdezünk, hogy szexuális bűncselekmények jellemzőek-e a miskolci belváros éjszakában. Nem igazán, mondják. Hamarabb tűnnek el a mobiltelefonok, a táskák, az órák, az iratok. A belvárosban élők pedig csendháborítás miatt telefonálnak.
Június 26., péntek 21.42
– Kezdődik a feltöltődés – jegyzik meg a rendőreink. Látunk két középkorú férfit, két „jumpit”, nem szólnak egymáshoz, de láthatóan együtt vannak. – Vadásznak – mondják.
– De mire? – kérdezzük.
– Hogy valaki meghívja őket – hangzik, és utánuk nézve valóban elgondolkodtató az öltözetük alapján, hogy esetleg a lecsúszottabb társadalmi réteghez tartoznak. Több hajléktalan is bent van ilyenkor egyébként a belvárosi éjszakában. Jól jön egy ott hagyott kabát, egy letett telefon, elhagyott pénztárca. Később egy begipszelt kezű idősebb asszonnyal is beszélgetésbe keverednek a nyomozók. Ismerik. Veri a férje, azért van most is gipszben a keze. Csikkeket gyűjt egyébként, van is nála jó fél kiló.
Végigmegyünk a főutcán. Egy öt főből álló csoportot állítunk meg.
– Szép jó estét! Hol voltatok? – kérdezik tőlük.
– Dönert ettünk – mondják.
– És hány évesek vagytok? – hangzik a következő kérdés.
17, 16, 17, 13, én meg 12, sorolják. Kiderül, hogy Lyukóból jöttek. Az egyikük, a 17 éves fiatalember segédmunkás, hetente 40–50 ezer forintot keres. Burkolónak tanult, de otthagyta az iskolát. Ma este hatezer forintot költöttek el. Kérdezünk tőlük mi is, hogy mit keresnek éjszaka a belvárosban, dönereztek, mondják. Kezükben energiaital. Villamossal mennek haza, utána pedig taxival.
– És dönerre meg taxira költöd a keresetedet?! – jön a hirtelen kérdésünk. Válasz helyett zavartan néznek. Az egyikük elkerüli a szemkontaktust. Rákérdeznek a rendőreink még egyszer a nevére, mert nemegyszer fordult elő, hogy a belvárosi éjszakában megjelennek a gyermekvárosból szökött fiatalok is. A lyukói fiatalok közül a két lányból az egyik még tanul, a másik, válasza szerint, nézi a sorozatokat. A városrészben a felzárkóztatásra irányuló Máltai Közösségi Házba nem járnak.