A boon.hu készített

interjút a a miskolci polgármesterválasztáson földbe állt Budapesten élő politikussal
A város adósságairól, politikai csatateréről és a személyét ért támadásokról .

Az októberi választásokat követően úgy tűnt, hogy hónapokig kerülték a nyilvános megszólalásokat. Márciustól viszont alig van olyan hét, hogy ne tartsanak sajtótájékoztatót, amire aztán a Velünk a Város-frakció válaszol. Politikai csatatér lett Miskolc?

A demokratikus, korrekt hozzáállás azt kívánta, hogy a választásokat követően hagyjunk időt a városvezetésnek. Ezzel tartoztunk a miskolciaknak. A kampánypolitizálást viszont az új polgármester mögötti erők folytatták, és folytatják. Pedig már dolgozni kellene. Ám úgy viselkednek, mintha nem is ők lennének hatalmon. A szakértelem hiányát hangerővel és mutogatással igyekeznek pótolni. Elég, ha csak a 2020-as költségvetés előkészítését és megszavazását megnézzük.

A miskolciak érdekében az országban egyedülálló módon 133 konkrét módosító indítványt tettünk. A javaslatainkból egyet sem fogadtak el, majd azt mondják, hogy nem vagyunk együttműködők. Az ezután következő koronavírus-járvány pedig az egész világot, így Miskolcot is kihívások elé állította, ami cselekvőképes, döntésképes városirányítást igényelne. Sok mindent láttunk, cselekvőképességet és döntésképességet nem.

A polgármesterre gondol?

Attól tartok, számos kérdésben meg van kötve a keze, és a döntések jelentős részét nem ő hozza. Sok miskolci gondolja így. Kicsit olyan ez a helyzet, mint az „apróbetűs rész” egy bonyolult szerződésben. Ebben az esetben az „apróbetűs rész” az a baloldali politikai erőcsoport, ami egyszer már tönkretette Miskolcot. Ez kezd egyre jobban látszani: a miskolciak Veres Pált polgármesternek választották, és kaptak a nyakukba egy szövevényes baloldali érdekcsoportot. A politikai felelősség azonban mindig a polgármesteré.

Nyolc hónapja azzal támad a miskolci városvezetés, hogy önök eladósították a várost.

Ennek pont az ellenkezője igaz. Csak a legfontosabb számokat mondom. Az önkormányzat külső adóssága, beleértve a Miskolc Holding adósságát, 39 milliárd forint volt 2010-ben, ez 11 milliárdra csökkent 2019-re. De mindehhez tegyük hozzá, hogy ebből a 11 milliárd forintból 6 milliárd a 2010 előtti Káli-korszakból húzódó adósság.

Akkor ez azt jelenti, hogy jelentősen mérséklődött az adósságállomány?

Pontosan. A mostani városvezetői csapattól 2010-ben örökölt adósságot 72 százalékkal csökkentettük 2010 és 2019 között. Miközben építettünk, beruháztunk, új buszokat, villamosokat vettünk, és sorolhatnám. Ezek tények. Nem siránkoztunk, hanem lobbiztunk mindenben Miskolcért.

Az ellenzéki városvezetés azt mondja, hogy ez azért sikerülhetett, mert a kormány az összes adósságot elvitte, így ehhez a pénzügyi sikerhez Önöknek nem sok köze volt.

Ez butaság. A helyi Fidesznek ne lenne köze az országos Fideszhez? Ez a mi politikai világunkban nem így van. Azt viszont láttuk, hogy a szocialistáknál így van. Két MSZP-s minisztert adott Miskolc 2002–2010 között, de semmit nem tudtak elérni Miskolc érdekében. Mi terveztünk, kértünk, lobbiztunk és a kormány segített, támogatott és beruházott, munkahelyeket teremtettünk. Közösen. Ez a különbség.

A Fidesz-vezetés alatt épült, fejlődött a város. Most meg se kormányzati kapcsolatok, se szakértelem nincs az anyagi kérdések kezelésére. Pedig láthatjuk, a kormány most is nyitott, minden előremutató tervet támogat.

Egy város eladósodottságát pénzügyi berkekben mindig ahhoz viszonyítják, hogy az adósnak milyen a fedezeti ereje, azaz miből, hogyan tudja törleszteni az adósságot. Ebben hogy állt Miskolc 2019-ben?

Erről van szó! Van-e valós fedezete az adósságok fizetésének? És e téren van egy fontos adat, méghozzá a város saját bevételeinek az alakulása, ezek közül is a legfontosabb, az iparűzési adó. Ez pedig 2010–2019 között megduplázódott! Azt senki nem gondolhatja, hogy mindez magától történt. Komoly cégek jöttek, telepedtek le, adtak munkát és adóztak. Ami újabb fejlesztéseket tett lehetővé, finanszírozták ezek költségeit, terheit. Például az új buszok beruházását, ami a jelenlegi adósságállomány egy részét adja. De akkor ne vádaskodjon a mostani városvezetés, hanem mondják meg, hogy „Tisztelt miskolciak, szerintünk a régi lepukkant buszokon kellett volna még tíz évig utaznotok!”. Ezt persze nem merik mondani, mert mindenki örül az új buszoknak.

Azt állítja a Fidesz–KDNP-frakció, hogy Miskolc eladja a családi ezüstöt a nagy értékű ingatlanokkal. A jelenlegi városvezetés viszont azzal vág vissza, hogy volt rá kilenc évük, miért nem akkor kezdtek ezekkel az ingatlanokkal valamit?

Ez megint arcpirító! Azok a képviselők, akik a fészekrakók Avasra költöztetéséhez asszisztáltak vagy akik évekig képtelenek voltak az Avas Szálló visszaszerzésére, vagy akik most úgy döntöttek, inkább lemondanak 1,7 milliárd forint fejlesztési forrásról a húszemeletes kapcsán, amit mi szereztünk, és most ennek az összegnek a harmadáért eladnák, nos ők kritizálnak minket? Ébresztő, miskolciak!

Az MSZP–DK mindig csak eladni tudott, meg privatizálni. Mi mindig visszaszereztük a közösségi vagyont. Szégyen, hogy mindehhez a Jobbik a nevét adja. Most majd meglátjuk, Veres Pál hova áll az ügyben. Elfogadja a mi javaslatunkat, és meggyőzi a baloldali képviselőket, hogy Miskolcon ne lehessen eladni azokat az értékeket, amelyekért a miskolciak dolgoztak vagy beáll a szocialista privatizálók mögé.

Nem gondolja, hogy mindez magyarázkodás az Ön szájából? Savanyú a szőlő a választási vereség miatt?

Ezek a tények. Nincs mit magyarázkodni. Én Miskolcon születtem, Miskolcért dolgozom és Miskolc sikerében vagyok érdekelt. Ön mondta, hogy hónapokig alig szólaltam meg, mert vártam, hogy mi lesz a győztesek sikerreceptje. De mára látjuk: nincs ilyen! Amikor azt látom, hogy Miskolc veszélyben van, kötelességem megszólalni! A kritika a politikai csaták velejárója. De az elmúlt kilenc évben csak az volt a természetes, hogy a bérek növekedtek, a közbiztonság javult, a buszok és a villamosok megújultak, időben kifizették a városi cégeknél dolgozók cafeteriáját, nem voltak tömeges elbocsátások és elindult a város egy nagyon komoly fejlődési pályán. Most ennek az ellenkezőjét látjuk.

Sok személyes támadást kap. Mit gondol ezekről?

Ha csak a fele időt, amit az én besározásomra fordítanak, valódi városvezetésre fordítanák a szocialisták, „dékások”, jobbikosok, már nem itt tartanánk.

De a „boszorkányüldözés” könnyebb, mint a kemény városvezetői munka. Veres Pál pedig ebben is ígért valamit, hogy nem lesz boszorkányüldözés, aztán csinált mást, s most épp személyemet támadják. Már a cégvezetők között is az terjed a polgármesterről, mindegy, mit mond, úgyis más lesz. De erre szavaztak a miskolciak? Szerintem nem.

(A borítóképen: A politikus attól tart, hogy a polgármester keze számos kérdésben meg van kötve, a döntések jelentős részét nem is ő hozza)